Országos vadászkutya-szépségversenyt rendeztek Kaposváron, a kutyakiképző telepen. Az ítészek nem az engedelmességre, hanem a kutya kinézetére fordították a legnagyobb figyelmet. - Gyere, Málna! - hallatszott a felszólítás, ám az ifjonc magyar vizsla a füle botját sem mozdította a hívó szóra. - Ja, nem Málna, Eper - módosított a gazda, mire a kajláskodó eb megindult a bemutatótér felé.
Ahol szerencséjére a bírák nem az engedelmességre fordították a legnagyobb figyelmet: a kaposvári kutyakiképző telepen megrendezett országos vadászkutya-szépségversenyen természetesen a külcsín számított igazán. Magyarországon évente mindössze két ilyen viadalt rendeznek, így aztán nem csoda, hogy közel 400 eb gazdája döntött úgy, elhozza kedvencét, hogy kor- és fajtatársaival összehasonlíthassa.
Vizslák, kopók, terrierek, agarak, különböző kotorékkutyák népesítették be a placcot, kutyaugatástól visszhangzott a környék, miközben a versenyzők és gazdáik elvonultak az ítészek előtt. Akik a fajtajellegeket figyelték, az arányokat, a magasságot, a hát görbületét, a fejformát, mindezt álló helyzetben és mozgásban, hogy aztán eldöntsék, az összesereglett kutyások közül kik térhetnek haza elégedetten sampion ebeikkel, s kikben tudatosodott, hogy házi kedvencük inkább csak nekik számít gyönyörűnek és különlegesnek.
Forrás: Agroland
