Az ország minden tájáról számos gazdi fogadta el a Göcsej Kutya Klub invitálását, s vett részt szombaton a III. Országos Retriever Találkozón a Gébárti-tó strandján. A programon vadászkutya bemutató, többféle verseny, játék és előadás kínált elfoglaltságot, hogy a közös kedvencek fölötti gyönyörködést már ne is említsük. S hogy miért éppen retriever találkozó?
- Mert ez a fajta a legkevésbé agresszív, így bátran összeengedhető egy térben akár többszáz példány is. És persze, mert nagyon szeretjük őket... - mosolyodik el az egyik főszervező, Gombos László állatorvos, amúgy a Gyömbér névre hallgató golden retriever gazdája. - A legfontosabb, hogy jól érezzék magukat a kutyusok és a gazdik.
A helyszín adottságait kihasználva szerveztek úszó-, jelölő- és keresőversenyt egyaránt. Ezek során a vadkacsát megszemélyesítő dummy-t (ami egy félkilós, zöld párna) eldobják vagy elrejtik, s az a tét, melyik kutyus hozza vissza leggyorsabban. A retriever (a neve is a visszahozásra utal) alapvetően vadászkutya, s ha közülük sokan nem is gyakorolják e nemes hivatást, azért a génjeik és a lelkük mélyén mindegyikük az marad.
Egyre többen választják ezt a tipikus családi kutyát, aki intelligens, szelíd, hűséges. Nem véletlen, hogy fő profilja, a vadászat mellett vakvezetésre, terápiára, nyomkövetésre is gyakorta alkalmazzák a retrievert. Egyetlen dologban, a házőrzésben gyenge. Neki a tolvaj is játszótárs.
- De a házőrzésre is megtanítható, hiszen rendkívül okos - teszi hozzá Gombos László.
- Azért ne feledjük, hogy a kutya a farkastól ered - int dr. Sátori Ágnes állatorvos, aki Budapestről érkezett, hogy előadást tartson. - Más kérdés, hogy a tenyésztés során az embernek általában az volt a célja, hogy az örökölt agressziót mérsékelje, irányíthatóvá tegye. Vadászkutyáknál különösen fontos, hogy a predációs agresszió (ragadozás) ne uralja az eb viselkedését, hiszen nem volna előny, ha vadászat közben a saját vágyaitól hajtva kezdené el hajkurászni a vadkacsákat. A retrieverekben - a többi fajtához képest - alapvetően kevés az agresszió, ami neveléssel tovább tompítható.
Pocsai Dóra és családja Balatonfüredről érkezett a találkozóra - két labrador társaságában - , s nem is először.
- Mi másodszor vagyunk itt, a szüleim pedig már harmadszor jönnek - mondja az amúgy Münchenben élő hölgy, aki Zala egyedülálló szépségét is fontosnak tartja megemlíteni. - Nagyon meg kell becsülni a hasonló rendezvényeket, ugyanis Magyarországon majdhogynem lehetetlen kutyával létezni. A honfitársaink zöme sajnos nem kutyabarát... Itt mód van a nyugodt és kulturált együttlétre, akár közös fürdésre is, nem kell attól tartanunk, hogy valaki ránkkiabál vagy megrugdossa a kutyánkat.
Az akadálypályán Karáth Anita költő-tanár tanítgatja 11 hónapos kedvencét, Amit.
- Születésnapi ajándékként érkezett - simítja végig selymes bundáját. - Kezdem kiismerni a személyiségét, hihetetlen érzékeny, lelke van...
Kívánhat-e költő illőbb négylábú barátot magának?

Forrás: Zalai Hírlap