Vízi munka, apport, dúvadelhozás is szerepelt a teljesítendő feladatok között az október elején Sándorfalván rendezett vadászkutyaversenyen és -vizsgán.
Kovács János vadásztól megtudtuk: a pointerek a legjobb vadállók, a vérebek pedig a csapázás „királyai".

Vadászaton hivatalosan csak alkalmassági vizsgával rendelkező vadászkutyák vehetnek részt – tudtuk meg Kovács Jánostól. A Sándorfalvi Vadász Társaság tagja október elsején alkalmassági vizsgával egybekötött vadászkutyaversenyt szervezett, amelyen 15 eb bizonyíthatta rátermettségét. A megmérettetésen főleg vizslák vettek részt, olyan feladatokat teljesítettek, amelyek egy vadászat során várnak rájuk. Például vízből hozták ki a lelőtt kacsát, egy hetven centi magas akadályon átugorva szerezték meg a dúvadat, és adták oda gazdájuknak. Nem mindegy, hogy nyújtják át: magas pontszámot csak az az eb kaphat, amelyik leül a gazdájával szemben, úgy tartja szájában az elejtett vadat. Ezt nevezik apportnak. A feladatok között légszimatos elhozás is szerepelt: a lelőtt vadat 50–60 méterrel messzebb eldugták, a kutya a „Keresd!" vezényszóra a szaglására hagyatkozva találta meg.Fajtája válogatja, hogy melyik kutya mely feladatban a legjobb. A labradorok például nagyon jók a vízi munkában. Apróvadvadászatra általában a vizslákat és a szettereket használják. A pointert a vadászkutyák arisztokratájaként is emlegetik. Ők a legjobb vadálló kutyák, ha észreveszik, az első lábukat felemelik, és mereven néznek a vad irányába. Akár több órán keresztül is képesek így maradni. Nagyvadvadászathoz a kisebb testű kutyusokat viszik magukkal a vadászok. A tacskók és a terrierek kapdossák az állatot, így állítják meg. A vaddisznó vagy a szarvas nem tud bennük kárt tenni, mert gyorsan elugranak. A csapázás „királyai" a vérebek: a hannoveri és a bajor véreb akár két nap elteltével is képes elindulni a vérnyomon (csapán), és felkutatni az elejtett vadat.
A vadászkutyák általában rendkívül engedelmesek, hiszen ezen feladatok végrehajtását évszázadokkal ezelőtt génjeikbe kódolták. Sok múlik azonban a gazdán: mit tud kihozni a kutyájából. Az ebeket 8–10 hónapos koruk után érdemes betanítani. Egy feladat végrehajtása intenzív gyakorlás mellett egy hónap alatt rögzül a kutyában. Legtöbbjük két hónap elteltével sikeres alkalmassági vizsgát tesz.


Víz alatt kapta el a vadat

– Ciprusi vendégekkel vadásztunk vadkacsára. Három kutya kergette a megsebzett kacsát a vízben, de csak nem tudták elkapni. Johny lebukott, és a víz alatt érte el. Hatalmas tapsvihar kíséretében hozta ki a partra – hallottuk Kovács Jánostól. Négyéves, drótszőrű német vizslája is részt vett az októberi versenyen, a legjobb vízi munka és a legjobb dúvadelhozás kategóriában különdíjat kapott. Egyébként ezüstérmes lett, Szabó János Néró nevű magyar vizslája előzte meg. A harmadik helyen Kamili, Sárdi Judit weimari vizslája végzett. Bobkó Anna

Elszalad a lövés hallatán

A magyar vizsla a gazdájának vadászik, a német vizsla saját magának – tartja a mondás. A vadászat a kutyák számára is izgalmas feladat. Ám még a vadászkutyáknál is előfordulnak olyan hibák, amelyek miatt nem vehetnek részt a vadászaton. Ilyen például, ha megijed és elszalad a lövés hallatán, nem hajlandó a szájába venni és odavinni a vadásznak az elejtett vadat, vagy a vadászat közben hangosan ugat.

Forrás: Délmagyarország