A kutyák amellett, hogy gyakran megtanulják bizonyos szavak jelentését, felismerik gazdáik kommunikációs szándékát is - mutatták ki új, műszeres vizsgálattal a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének és az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Etológia Tanszékének kutatói.

A kutatók szerint a kutyák és a néhány hónapos csecsemők meglepően hasonló érzékenységgel rendelkeznek az emberi kommunikációt illetően. Az eredmény segít megmagyarázni, hogy miért kezeli sok ember a kutyáját gyerekként. „Évek óta kutatásaink fő iránya, hogy keressük azokat a funkcionális hasonlóságokat a kutya- és a csecsemőelme működésében, amelyek a laikus emberben is azt a benyomást keltik, hogy a kutya úgy viselkedik, mint egy gyerek" – nyilatkozta az MTI-nek Topál József kutatásvezető, a MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatársa. A kutatást leíró tanulmány csütörtökön jelent meg a Current Biology című szakfolyóiratban.
A kutatókat elsősorban az evolúciós háttér érdekli: az, hogy egy ragadozóból néhány tízezer év alatt kialakult egy emberi csecsemőhöz hasonlatosan működő állat. „Holott a ragadozó elméje biológiailag nagyon messze áll az emberi elmétől. Egészen más biológiai alapokból a hasonló környezet hasonló kihívásai - hogy meg kell értenie az emberi kommunikációt - előállítottak egy olyan mesterséges állatot, amelyik szimulálja az emberi viselkedést" – magyarázta Topál.

Szia, kutya!
A kutatásvezető szerint a kutyák és a 6-24 hónapos gyerekek szocio-kognitív képességeit vizsgáló kísérletek eredményei nagy mértékű hasonlóságot mutatnak. „A ráutaló kommunikációs jelzések felismerése és kiaknázása egyike ezeknek a közös tulajdonságoknak. Ilyen jelzés például a megszólítás, illetve a szemkontaktus felvétele, ugyanakkor nem tudjuk, vajon a jelzések feldolgozását végző elmeműködés is hasonló módon zajlik-e" – fogalmazott.

Topál József és munkatársai családi kutyáknak mutattak videofelvételt, amelyen egy személy látható, aki fejét a tőle balra illetve jobbra található tárgyak valamelyike felé fordítja. A kommunikációs szándékot kifejező videón, a fejfordítást megelőzve a személy egyenesen a kutyára néz, és figyelemkeltő, magas hangon megszólítja ("Szia kutya!"). A nem kommunikációs videón a személy szemkontaktus nélkül, semleges, mély hangon szól a kutyához. A teszt közben úgynevezett szemmozgáskövető berendezés (eye tracker) segítségével követték a kutyák nézési irányát. A kommunikációs szándékot kifejező videó esetében a kutyák sokkal gyakrabban néztek arra a tárgyra, amely felé a személy fordult. Az ELTE etológia tanszékéről éppen akkor készítettünk riportot, amikor ez a kísérlet zajlott.
Az eredmények látszólag azt erősítik meg, amit a gazdák és a kiképzők gyakorlati tapasztalatok alapján már rég tudnak a kutyákról. Ugyanakkor ez az első tanulmány, amely az ember esetében már régebben alkalmazott szemmozgáskövető módszerrel vizsgálta a kutyák szociális képességeit.

Úgy mutat, mint egy másfél éves
Mint Topál elmondta, a kutya az egyik típusú feladatban – például a tekintetkövetés megértésében – az 5 hónapos gyerek szintjének felel meg, míg más típusú feladatnál – például mutatásnál – bőven megfelel a teljesítménye a 18 hónapos gyerekének. A társas, kommunikációs képességeknek sokféle megnyilvánulása van, a csecsemő is különböző életkorokban tesz szert az egyes képességekre. A csecsemő például már 5-6 hónaposan felismeri a tekintetkövetés jelentőségét, de a ráutaló jelzések, így a mutatás kifinomult megértése jóval később jelenik meg.

A kutatócsoport az egyes kutyafajták kommunikációs képességeit közvetlenül nem hasonlította össze. A kritérium csak arra terjedt ki, hogy a vizsgálatba olyan felnőtt, családi kutyák kerüljenek be, amelyeket nem tréningeztek előre a feladatra. „Elvárható ugyanakkor, hogy van különbség az egyes fajták teljesítménye között. Valószínű, hogy azok a fajták, amelyek az emberrel való együttélésre szelektálódtak, jobb teljesítményt mutatnak" – véli a kutatásvezető.

Forrás: MTI