A rövidszőrű vizsla az egyik legrégebbi, világszerte legismertebb magyar vadászkutya.
A legenda szerint ők űzték a csodaszarvast Hunor és Magor oldalán, és Zsigmond király legjobb hajtói voltak. Hazai kutyafajtákat bemutató sorozatunk következő epizódjában velük ismerkedhetünk meg.

Gyerekek, felnőttek, vadászok és sportszerető emberek ideális társa lehet a magyar vizsla. Az eb az egyik legrégebbi és nemzetközileg is legismertebb hazai vadászkutyafajta, már a 14. századi feljegyzésekben is szerepel. Egy, a vizslához rendkívül hasonlító kutyát „kajtárkodó kopó” néven a Képes krónika is megemlít, a Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen is felfedezhetjük őket. Míg a legtöbb, évszázados múltra tekintő kutyafajta a tenyésztési elvek változásával szinte teljesen átalakult, a vizsla hosszú időt követően is megőrizte jellegzetes, elegáns külsejét.

Redenczki Attila húsz éve foglalkozik vizslákkal, mint mondta, ez már neki jóval több, mint egyszerű hobbi. Mostani kutyusa, Nala öt éves – a kerti padon ülve hallgatott minket, és leste gazdája minden mozdulatát. Tanítása a nemrég meghonosodott klikker kiképzés módszerével történt: a gazda egy kicsi, kattanó hangot kiadó eszközt nyom meg, a kutya felfigyel a hangra, mert tudja, hogy parancs fogja követni. Nala ült, feküdt, forgott, jutalmul pedig sajtot kapott. “A vizslák különösen fogékonyak a trükkökre, könnyen tanulnak, és szeretik is csinálni. Nem csak testileg, szellemileg is rendszeresen le kell fárasztani, ezekkel a játékos feladatokkal – főleg bemutatók előtt – szinte naponta gyakorlunk” – árulta el a Redenczki Attila. A vizslákat a legtanulékonyabb, legértelmesebb kutyák között tartják számon, rengeteg nemzetközi versenyen végeznek előkelő helyen.

Önkoszoló, öntisztuló

Az állat szőrzete rendkívül tisztának, rendezettnek tűnt, pedig a sajtó érkezésének hírére sem kellett a kádba ültetni. A rövidszőrű vizsla bundája kiválóan rendben tartja magát, ápolása különösebb szakértelmet nem igényel. Emiatt benti kutyának is ideális lehet. “Háromhetente, havonta kell csak fürdetni. Ennél gyakrabban azért sem tanácsos, mert kiszáríthatja az állat bőrét, és a szőrzetnek sem tesz jót. A kutyasamponok legnagyobb részének is ez a mellékhatása, mi hagyományos tusfürdőt használunk” – árulta el a kutyus gazdája.

A nagyobb túrák persze rendszerint a zuhany alatt végződnek, a kutyus ilyenkor előszeretettel koszolja össze magát tetőtől talpig. “Ez a vadászkutyák vérében van: régen, a vadhajtás előtt mindig meghemperegtek a legnagyobb mocsokban, hogy a préda nehezebben érezhesse meg a szagukat. Gyakran egy nagyobb séta elején is eszükbe jut ez az ötlet” – mesélte Redenczki Attila. Olyannyira a vérükben van a vadászat, hogy tanítani sem kell őket: a természetben szabályos Z-alakban haladva szimatolnak, a mit sem sejtő madarat spirális, szűkülő körökben riasztják el, hogy egy jól kiszámítható útvonalon lőhesse ki a vadász. Keresésre, hajtásra kiváló segítséget nyújthatnak a vadászoknak, egyedül a kotorékozásra nem alkalmasak testalkatuk miatt. “A magyar fajta a vadászat szempontjából is eltérnek a többitől. Úgy tartja a mondás: a német vizsla magának, a magyar vizsla pedig a vadásznak vadászik” – mondta a büszke vizslatulajdonos.

Egy kicsit összementek

Ha már a testalkatuk került szóba: bár kinézetre szinte semmit nem változott ez a rendkívül szemrevaló állat, marmagassága az elmúlt évtizedben némiképp csökkent – főképp munkájukhoz és a tenyésztők ideálképéhez igazodva. A vadászkutyának sokszor észrevétlenül kell megközelítenie a prédát, a kisebb testű kutya pedig kevesebb zajt csap, nehezebben észrevehető. Fontos kiemelni mozgásigényüket is, ugyan rövid szőrzetünk miatt lakásban is tarthatóak, hosszú ideig nem szeretnek a négy fal közé szorulni. Nala minden nap elkíséri biciklizni gazdáját, aki egy másfél órás túrával zárja le munkaidejét. Rendszeres résztvevője a pesti Vizsla Túrán is, ahol gyakran igen fárasztó terepen 8-10 kilométert is megtesznek.

Sajnos a fajtatiszta, törzskönyves állatnál is kialakulhatnak rájuk jellemző megbetegedések. Az egyik ilyen a Vizsla Myositis – elsősorban a fiatalabb, két év alatti kutyusoknál jön elő, az állkapocs izmainak meggyengülése miatt nyelési problémákat okoz, nehézkessé teszi az evést. A nagyobb testű kutyákra jellemző csípőizületi diszplázia is kialakulhat, a rövidszőrű vizsla egészségével foglalkozó fórumkon nagyrészt ez utóbbit említették. Energikus, pajkos jelleme egyébként idős korára is kitart, a gyerekek fáradhatatlan játszópartnere, sportszerető emberek edzőtársa lehet ez az elegáns, nagy múltú eb.

Forrás: Szeged Ma