Az idén januártól kötelező chipeztetés miatt a korábbinál jóval több kutyát dobnak ki gazdáik, az állatok a határban a létfenntartásuk miatt elvadulnak, így már nehéz befogni őket.
A vadat űző kutyákat a vadászok lelőhetik. Azért is fontos, hogy minél kevesebb kóbor eb legyen a külterületen, mert hamarosan kezdődik a rókák immunizálása.

Jogszabály mondja ki, hogy a vadászatra jogosult befoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát. Zuberecz Tibor, a megyei vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza elmondta, nem a kóbor ebek lelövése a cél, tehát ha a hivatásos vadászok például a kövesutak mellett találnak kidobott kutyákat, értesítik a területileg illetékes gyepmesteri szolgálatot vagy állatmenhelyet.

– Az erdőben a kutyák elvadulnak, befogni szinte lehetetlen őket, mert tartanak az embertől, nem mennek közel hozzá – magyarázta Zuberecz Tibor. – Az állat viselkedéséből látszik, hogy nemrégiben kitett, magára hagyott ebről van szó vagy olyanról, mely már a „maga kezébe” vette a sorsát. A létükért küzdő kutyák rákapnak a vadorzásra, nagy károkat okoznak, pusztításuk vetekszik a rókáéval, az aranysakáléval. Főként a szaporulatban, jellemzően a mezei nyúlban tesznek kárt. Február közepén a nyúlnál megtörtént az első fialás, március végén érkezik a második szaporulat.

A rengeteg kóbor kutya a közelgő rókaimmunizálást is nehezítheti, ha a csábító csalifalatokat eleszik a rókák elől. Dr. Bakos Pál, a megyei kormányhivatal igazgatóhelyettes főállatorvosa elmondta, Magyarországon 21 évvel ezelőtt kezdődött meg a rókák veszettség elleni immunizálása, melyben napjainkra komoly eredményeket értek el. Az ország és ezen belül természetesen Békés megye is mentes az állatokról emberre is átterjedő gyógyíthatatlan betegségtől, a veszettségtől.

– A rókák immunizálása vakcinát tartalmazó csalétek repülőgépes kiszórásával történik – közölte dr. Bakos Pál. – Idén a tavaszi országos immunizálási kampány március 30-ától április 15-éig tart. Ezen időszak alatt az ország több repülőteréről felszálló gépek juttatják ki a vakcinát a meghatározott területekre. Mindez Békés megye egész területét érinti.

Dr. Bakos Pál kitért arra, a vadásztársaságok részére átadták azokat a vörös színű plakátokat, melyek a veszettség elleni vakcinázásra figyelmeztetnek.

– Szakigazgatási szervünknek a védekezés ellenőrzésének lebonyolításában komoly feladata van – emelte ki az igazgatóhelyettes főállatorvos. – A vadásztársaságoknak az általunk megküldött határozatban szereplő kilőtt rókaegyed-mintaszámot el kell juttatniuk hivatalunkba, ahonnan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Osztályára szállítjuk. A laboratóriumban vizsgálják meg azt, hogy a beküldött egyedek a kiszórt vakcinát felvették-e.

Dr. Bakos Pál felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki korong formájú csalétket talál külterületen, ahhoz ne nyúljon vagy ha már megérintette, bő szappanos vízzel mossa meg a kezét, és forduljon a háziorvoshoz, illetve értesítse szakigazgatási szervüket, mely haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével.

Dr. Bakos Pál hangsúlyozta, a rókák vakcinázása mellett nem feledkezhetünk el a kedvtelésből tartott állataink közül elsősorban a kutya évenkénti kötelező védőoltásáról.

– Korábban néhány médiában megjelent közleménytől, egyéb nem hatósági, hanem civil szervezetek nyilatkozataitól eltérően felhívnám a figyelmet, hogy a kutyák veszettség elleni védőoltását nem 3 évente, hanem az érvényben lévő rendelet szerint évente kötelező elvégeztetni. Mindezért az állat tulajdonosa vagy az állattal rendelkezni jogosult tartozik felelősséggel – közölte az igazgatóhelyettes főállatorvos.

Idén a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy a jogszabály értelmében veszettség elleni védőoltásban csak azokat a kutyákat részesíthetik az állatorvosok, melyeket előzetesen mikrochippel megjelöltek, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által vezetett adatbázisba berögzítették.

A rókavakcinázásra visszatérve dr. Bakos Pál elmondta, a kiszórás befejezését követő 14 napig ebzárlatot rendelnek el, erről a települési önkormányzatok a helyben szokásos módon tájékoztatnak.

Forrás: Beol