Erdőgazdálkodási szakemberekkel tartott közös szakmai napot a katasztrófavédelem április 7-én Soponyán.

A fórum első felében az erdőtüzek kockázatáról és a tűzoltási taktikákról tartottak előadásokat. Délután egy szimulált tűzeset felderítési, megközelítési lehetőségeit gyakorolták a képzésen résztvevő erdőgazdálkodók, valamint a hivatásos és önkéntes tűzoltók – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a Katasztrófavédelem közleményéből.
Az Ökoturisztikai Központban tartott rendezvényen Sallai László tűzoltó alezredes, a székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője és Majoros Gábor, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket. A fórumon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Korbely László tűzoltó őrnagy, a Tűzoltósági Főosztály kiemelt főelőadója képviselte.

Az erdőterületek tűzveszélyességi besorolásait és tulajdonságait Balsay Zsolt, a VADEX Zrt. ágazati igazgatója és Encsi Csaba, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és termelési főmérnöke ismertette. Balsay Zsolt kiemelte, hogy hamarosan a Gaja-völgyben, az egyik legkedveltebb Fejér megyei kirándulóhelyen számokkal jelölt, úgynevezett mentési pontokat alakítanak ki. A túraútvonalaknál tájékoztatják a kirándulókat, hogy mindig kísérjék figyelemmel ezeket a jelzéseket. Ha baleset történik vagy tüzet látnak, akkor ezeknek a számoknak a segítségével az erdészek és a tűzoltók pontosan azonosítani tudják, hol kértek segítségét, milyenek a terepviszonyok a helyszínen, és ehhez alkalmazkodva, milyen technikai eszközök szükségesek a gyors és hatékony mentéshez, tűzoltásához.

Farkas-Bozsik Gábor tűzoltó alezredes, a székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség tűzoltósági felügyelője az erdőtüzek oltásának taktikai lehetőségeiről, valamint a katasztrófavédelem technikai eszközeiről tartott előadást, bemutatva a hivatásos és az önkéntes tűzoltók, a járási mentőcsoportok terepképességű gépjárműveit és a pályázati forrásból beszerzett quadjait.

Az erdőtüzek oltásának hazai és nemzetközi gyakorlatáról dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal országos EUTR erdészeti főfelügyelője adott áttekintést. A tűz terjedését befolyásoló tényezők közül kiemelte az időjárási körülményeket, a szélmozgást, valamint a növényzet, a biomassza jellegét, tulajdonságát, továbbá a domborzati sajátosságokat. Hozzátette, hogy Fejér megyében jellemzően a cserjéseket érintő tűzesetek kockázata a legnagyobb.

A légi felderítés jelentőségéről és a légi tűzoltás alkalmazhatóságáról dr. habil. Restás Ágoston nyugállományú tűzoltó alezredes, egyetemi docens tájékoztatta a résztvevőket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tűzvédelmi és mentésirányítási tanszékvezetője az előadásában a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, bemutatta a kamerás és a műholdas tűzdetektáló rendszerek sajátosságait, a pilóta nélküli légi felderítés hatékonyságát, valamint a légi tűzoltási taktikai módokat.

A program gyakorlati részében azt mutatták be, hogy a modern technológia milyen mértékben támogatja a tűzoltói beavatkozások hatékonyságát. Egy erdei tisztáson tálcatűzzel szimulálták a tűz keletkezési helyét. A hivatásos és önkéntes tűzoltók ezután háromszor, három útvonalon és módon végezték el a felderítést és az oltást. A beavatkozó egységek helyszínre jutását. először állampolgári bejelentés, majd erdészek, végül drónos felderítés támogatta.

Az egyik feltételezés szerint a sűrű erdei növényzet miatt a tűz pontos helyét a nagyobb járművekkel, az S3 kategóriájú Komondorral, a székesfehérvári duplafülkés vízszállítóval, és a gépjárműfecskendővel már nem lehetett megközelíteni. A vízszállító egyik három köbméteres tárolóját ezért megtelepítették, és a szükséges oltóvizet innen biztosították a csákvári önkéntes tűzoltó egyesület Mahindra járműve, a fehérvárcsurgói önkéntes tűzoltók quadja és a sárbogárdi hivatásos tűzoltóság erdőtüzes terepjárója részére, amelyek az űrszelvénybe nyúló növényzet alatt haladva haladtak tovább az erdőben.