Példa nélkül álló tragédia zajlott le a Mecsek rengetegében: két szarvasbika egymás pusztulását okozta az agancsával, mégpedig igen különös módon.

Egy reggel a Komlóra vezető országút közelében – a Mecseki Állami Erdőgazdaság hosszúhetényi nagyvadas területén – fájdalmas bőgésre figyeltek fel a munkába igyekvő bányászok.

A hang irányába haladva az egyik erdei tisztáson agancsukkal összeakaszkodott szarvasbikákra bukkantak. Az egyik már elpusztult és a másik is erősen legyengült állapotban volt, de elválni nem tudott a társától, mert a fej díszük nem engedte. A még élő állatot végülis egy komlói vadász golyója váltotta meg a további szenvedéseitől.
A szakértők a következőképpen rekonstruálták a tragédia előzményeit. Két középkorú – hét-nyolc éves – páratlan 12-es agancsot viselő szarvasbika párbajra kelt egymással valamelyik tehén miatt. Dulakodás közben agancsuk összeakadt, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy többé nem tudtak elrugaszkodni egymástól. Erőlködés közben az egyiknek eltörött a nyakcsigolyája, a másik szarvasbika pedig – még mindig szabadulni akarván – két-három napig vonszolta magával társának tetemét árkon-bokron át. A rettenetes erőfeszítés látható jele volt az elrongyolódott bőr és a szétszakadt izomzat.

A két szarvasbika fejét leválasztották és kifőzték, de az agancsokat még ekkor sem lehetett szétszedni. A két helyen – a koszorúnál és a koronánál – összeakadt agancsokat csak fűrésszel tudnák különválasztani, ezért a Mecseki Állami Erdőgazdaság szakemberei meghagyták ebben az állapotában. Az összefonódott, együttesen tíz és fél kilogramm súlyú trófea az erdőgazdaság oktató jellegű agancsgyűjteményébe került.

Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám) / Agrojager