Zajlanak továbbra is a munkák a sellyei „mintaterületen”. Az Országos Meteorológiai Szolgálat május 22-i agrometeorológiai jelentése alapján, május 10. és 20. közötti időszakban, Sellye környékén 113 mm eső esett, mellyel az országban – abban az időszakban – a legnagyobb lehullott csapadékösszeggel büszkélkedhetett. Nem csoda, hogy a vadászterületen keresztülfutó Fekete-víz és a csatornák mondhatni színültig megteltek, illetve óriási belvizek alakultak ki. Utóbbi áldozatául esett a sorozatunkban már említett, újonnan létrehozott 15 hektáros vadföld, melyen körülbelül 6 hektárnyi kukoricavetés lett az enyészeté. A víz szép lassal lehúzódott, most érte el azt az állapotot a föld, hogy újra lehet vetni a kiesett mennyiséget. Ehhez extra rövid, száz napos tenyészidejű (FAO szám: 170, amely a kifejezetten víznyomásos vagy vadkáros területek újravetésére ajánlott, szuperkorai érésű hibridek tenyészidejét jellemzi) kukorica-vetőmagot kellett beszerezni. Ennek nettó hektárköltsége 46 000 forintra tehető, így jelentősen meg fog növekedni a vadföld önköltsége, melyet a cikksorozat május 19-én publikált részében számítottunk ki. A megmaradt 8-9 hektáron pedig a növényápolási munkáknak jött el az ideje, itt sorközművelő kultivátorral lazítják sekélyen a talajt és szorítják vissza az esetleges gyomosodást.
Ezzel párhuzamosan a vadkár elleni védekezés kapcsán is számos feladat merül fel, többek között a már megépített villanypásztorok alatti kaszálás és a totális gyomirtás annak érdekében, hogy a növényzet ne érje el a vezetéket és ne veszítsen emiatt az erejéből a rendszer. A sok eső megnehezíti ezt a feladatot, hiszen rohamtempóban nő mindenhol a növényzet. Emellett folyamatosan kontrollálja a szakszemélyzet a szarvas rágáskárt, ahol jelentkezik, ott újabb villanypásztor kihelyezése lehet indokolt. Itt kell megemlítenünk, hogy a vadkár elleni védekezés eddigi szakasza sikeresnek mondható, szerencsére vaddisznó túráskár nélkül sikerült megúszni ezt az időszakot, amelyhez nem csak a villanypásztor, de az aktív védekezés is hozzájárult. A veszélyeztetett táblák környékén 15 vaddisznót sikerült elejteniük a vetési időszak kezdete óta. Sajnos a kerítéssel való védekezés árnyoldala is megmutatkozott a múlt hét folyamán, ráadásul meglehetősen furcsa módon. Egy bika akadt bele az egyik villanypásztorba, amelyet sajnos elhullva találtak már meg. Csak sejthető, hogy a szerencsétlenül járt vad a kerítésben levő áram miatt pusztulhatott el, mivel tartós küzdelemnek nem volt nyoma, illetve túlzottan sok vezeték nem tekeredett fel az agancsára, csupán a tarkó és az agancstő környékén akadt a vezetékbe. Az egyébként nem halálos áramütés valószínűleg sokkhatásként érte a bikát.
Emellett a hétvége folyamán a vadásztársaság vendégvadász-csoportot is fogad 6 puskával, akik kifejezetten aranysakál vadászata miatt érkeznek. Mivel nagy a takarás a területen, ezért a szakszemélyzet a sakálcsaládok által lakott erdőfoltok körüli nyiladékokat leszártépőzi a hét folyamán. Ezeken kívül több helyen levágták a lucernát és a kaszálókat, e tarlókra szintén fognak vendégeket ültetni, kihasználva a toportyánok – ilyenkor jelentkező – nagy pockozási kedvét.
A területen még sok helyütt állnak vizek, nem meglepő, hogy a megszokottakhoz képest is rengeteg a szúnyog, amely észrevehetően a szarvasokat is zavarja. Már fényes nappal, kora délután kiváltanak a nyíltabb területekre, mert a sűrűben nem tudnak megmaradni a szárnyas vérszívóktól. Idei születésű pettyes borjakat is meg tudtak már figyelni a területen, az eddig tapasztaltak alapján sajnos most sem kielégítő a létszámuk. Az utódnevelés és a bikák agancsfelrakásában is érdekes kérdés lehet, hogy a szúnyogok mennyire fogják befolyásolni a szarvasok táplálkozását és mozgási aktivitását, ezen keresztül pedig a kondíciójukat.
Forrás: Nimród
