A változásokkal kapcsolatban arról kérdeztünk három vadgazdálkodót, hogy mit gondolnak a módosításokról és tudnak-e élni az ebből fakadó lehetőségekkel?


A vadászati törvény módosított végrehajtási rendeletében változott több vadfaj vadászati idénye, így például a korábbiakhoz képest tovább vadászhatóak a gímszarvas és dám bizonyos egyedei is. Ennek értelmében a második éves gímszarvasbika (első felrakás) szeptember 1. és március 31., a tehén szeptember 1. és február utolsó napja, a dám második éves bikája (első felrakás) október 1. és április 30., a tehén október 1. és február utolsó napja, az ünő (a tehénnel nem azonos idénnyel) június 1. és február utolsó napja, a borjú pedig október 1. és május 31. között ejthető el.

Góber Zoltán, a Nagykanizsai Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának elnöke érdeklődésünkre azt mondta: az idények meghosszabbítása egyértelműen a megnövekedett szarvaslétszám csökkentését célozza, az előírt elejtési szám teljesítését könnyíti meg azon vadgazdák számára, amelyek esetében magasabb kvótát határozott meg a hatóság. Hogy élnek-e a lehetőséggel, vagy sem, az nagyon eltérő lehet. Álláspontja szerint az a vadgazdálkodó, amelyik tartamosan gazdálkodik, vagy nincs túltartott állománya, nem biztos, hogy ki tudja, vagy ki akarja használni a meghosszabbított idényeket. Az elnök hozzátette: esetükben a tarvadnál 30, a bikánál pedig 10 százalékkal nőttek az elejtési tervszámok, azonban úgy látja, területükön nem irreálisan nagy a szarvasállomány. Ezt támasztják alá a tapasztalt erdészeti károk, a mezőgazdasági kultúrákat pedig képesek megvédeni. Náluk egyébként jelentős az erdőterületek aránya. Azon vadásztársaságoknál azonban, melyeknél kevesebb az erdő és inkább a mezőgazdasági területek dominálnak, ebből fakadóan sok a vadkár, nyilván élni fognak a lehetőséggel. Ez pedig szerinte komolyan befolyásolja majd a legendás hírű zalai gímszarvas jövőjét is.

Az Őrségi Vadásztársaság elnöke, Nagy László szerint a módosítások egyértelműen segítik a vadászatra jogosultakat abban, hogy a szarvas esetében megnövelt lelövési tervszámokat teljesítsék. Véleménye szerint szükséges lépések ezek, mert a környékükön is érzékelhetően megnőtt a szarvaslétszám és óriási károkat okoz, amiket már nehezen tudnak kifizetni a vadásztársaságok.

Lele Csaba, a Csongrád-Csanád vármegyei Návay Kornél Vadásztársaság fővadásza megkeresésünkre elmondta: közel 16 ezer hektáros területükön jelentős, többezres a fácán-, az őz- és a nyúlállomány, jóval kisebb a vaddisznó létszáma, a szarvasfajok közül pedig a dám van jelen. Körülbelül 150 egyedből álló dámállománnyal gazdálkodnak, s amennyiben csökkenteni kell majd a létszámot, azt elsősorban a tarvadállomány apasztása révén hajtják végre. Hozzátette, egyértelmű, hogy a megnyújtott vadászati idény nagyobb szabadságot ad a vadgazdálkodónak, ami mindenképpen segít a megfontolt döntések meghozatalában.

Forrás: Nimród