A Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – a MATE Vadbiológia és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai az elmúlt években 28 erdei szalonkát jelöltek meg nyomkövető eszközzel a Budapest és Gödöllő közötti térségben. Alább számolunk be a projekt legfrissebb eredményeiről.

A 2020-ban indult kutatási program keretében az erdei szalonkák vonulását követjük műholdas nyomkövetőkkel. A Tanszék munkatársai 2020 és 2023 között jelölték meg a madarakat nagy pontosságú, GPS alapú eszközökkel, amelyek segítségével részletes, napi szintű adatok gyűjthetők a madarak vonulásáról és területhasználatáról – tavasszal és ősszel egyaránt. A jelölt madarak számát apránként sikerült olyan szintre növelni, ami alapján már nemcsak érdekes különlegességekbe kapunk betekintést, hanem általános vonulási jellemzők is kezdenek kirajzolódni.

A kutatásnak köszönhetően meglepő eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól is, különösképpen nagyfokú területhűségükről. A kutatás eredményei nagyban segítik a monitoring során gyűjtött megfigyelési adatok értékelését is.

A fontosabb eredmények:

• A jelölt szalonkák a tavaszi vonulásuk során átlagosan 2660 km-re, őszi vonulásuk során pedig átlagosan 1046 km-re távolodtak el a jelölésük helyétől. Három szalonka azonban ennél jóval távolabbra, egészen Közép-Szibériáig repült (4600-5000 km). Ilyen távolságot a hazai vonatkozású gyűrűzési adatok alapján korábban még nem regisztráltak (legnagyobb érték: 2832 km).
• Az eddig megismert költő- és telelőhelyek is széles földrajzi skálán helyezkedtek el. Költőhelyeket Lengyelországtól (400 km) egészen az oroszországi Krasznojarszki területig (5000 km), míg telelőhelyeket Spanyolországtól Görögországig találtunk. Ez eddigiekből úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencén át vonuló erdei szalonkák Európa déli peremétől, a Mediterráneumtól az Urál-hegységen túl, Szibériában élik életüket, vonulnak és keverednek állományaik. A faj szintjén talált óriási változatosság mellett azonban egyes egyedek meglepő helyhűséget is mutatnak, amikor szinte ugyanarra a helyre térnek vissza évről évre.
• A Magyarországon, egészen pontosan a jelölés helyén áttelelő példányok mozgását is lehetőségünk nyílt megfigyelni. Az utóbbi évekre jellemző enyhe telek sem marasztaltak a Kárpát-medencében minden szalonkát, azonban néhány egyed még a rövid fagyos januári időszakot is átvészelte fedettebb élőhelyeken. Emellett több egyed is igyekezett korán visszatérni a térségbe nagyobb léptékű tavaszi vonulásának megkezdése előtt.
• Az eddigi eredmények alapján egyértelműen kiderült, hogy egyes madarak jelentős időt, akár egy hónapot is eltölthetnek a Kárpát-medencében tavaszi vonulás előtt, vagy annak kezdeti szakaszában. E jelenségnek számottevő hatása lehet a megfigyelések időbeli dinamikájára, és az azokból levont következtetésekre is.

Forrás: Dr. Schally Gergely, Dr. Csányi Sándor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai- és Vadgazdálkodási Tanszék – Vadászati Védegylet / Agrojager