A repülésbiztonság érdekében, már az év elején szükségessé vált a mezei nyulak befogása a kecskeméti Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kifutópályája körüli gyepterületen.

Habár az öt éve felújított kerítés izolálta a benti populációt a vadászterületen élőktől, ugyanakkor a kerítésen belül stabil mezei nyúl törzsállomány alakult ki. A repülőtér teljes területe mintegy 400 hektár, aminek körülbelül a fele teljesen vegyszermentes gyep. A ragadozó kontroll kiválónak nevezhető, hiszen a repülőterek térségében a madarak riasztása általános, míg a rókát és az aranysakált a kerítés tartja távol. A befogás előtt hőkamerával végzett vadszámlálás során 94 darab nyulat számolt a helyi vadásztársaság, ami közel 50 db/100 ha-os állománysűrűségnek felelt meg. A repülőteret körülvevő Kecskeméti Városi Vadásztársaság területén a mezei nyúl állománysűrűsége ennél lényegesen alacsonyabb, annak ellenére, hogy a 306-os Kiskunsági tájegység egyik legaktívabb ragadozógyérítést végző társaságáról van szó. Az intenzív emberi jelenlét és zavarás ellenére, a kemikália és ragadozómentes élőhelyen rendkívüli állománysűrűségre lehet számítani.

A befogáson a hajtókat a Repülődandár személyi állománya adta, míg a hálónál az Agrárminisztérium tájegységi fővadászai, a vadászati hatóság egyik munkatársa és a helyi vadásztársaság tagjai foglaltak helyet. Az ismétlődő befogások miatt a mezei nyúl állomány jelentős része már kitanulta a hálózás fortélyait, és nagyon eredményesen kerülte el a csapdába esést. A tájegységi fővadászok szakmai tapasztalatának köszönhetően a 32 darabos végeredménnyel elégedettek lehettünk. A rossz idő ellenére a hangulat remek volt, a hajtók nagyon kíváncsiak voltak testközelből is a megfogott nyulakra, és sok fotót is készítettek. Jól látható, hogy mivel évről évre a 30% körüli „hasznosítás” érhető csak el, hosszú távon nem csökken az objektumban lévő állomány nagysága. Ha nem sikerül növelni a fogások eredményességét, jó esetben is csak az állomány szinten tartása lehetséges.

Forrás: Nimród