Békés vármegyében, Békésen, Dánfokon a város és a környék, de mondhatjuk, hogy a vármegye egyik legszebb természeti környezetében rendezték meg 2024-ben a vadásznapot, amelyet immáron ötödik alkalommal a horgászokkal közösen hirdettek meg.

Míg a helyszín különleges, addig az időpont szokatlannak számított, de Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy rendhagyó, de az egyesületek közösen azt fogalmazták meg, hogy inkább így, nyárelőn találkozzanak. Nos, ahogy körbenézek, úgy látom, hogy jó döntésnek bizonyult – mondta az elnök.

A Békés vármegyei vadásznapokat évtizedekig Dobozon, a Kettős-Körös partján rendezték. Már akkor látszott, hogy ez a vármegye szívesen összegyűlik, szívesen megmozdul a felhívásokra. Abban az időben még sokszor lőporfüst is kevergett a bográcsok között, ma már csak lőtéren lehet koronglövészetet rendezni. Bár meg kell hagyni, soha, senki nem emlékszik arra, hogy baleset történt volna.

A dobozi vadásznapok után egyszer csak más helyszínre került a vadásznap és azóta a vármegyei vadászok évről évre új és újabb helyszínt választanak, ami mondjuk ki, hogy nagy lökést adott a sorozatnak. Jártak a vadászok már sok helyszínen: Gyulán a vár alatt, Mezőberényben, Sarkadon és lehetne folytatni a sort. Egy biztos, hogy a Békés vármegyeiek eltalálják, ha úgy vesszük, ráéreznek a sikerre.

Oszlács Norbert, a Rádió 1 Békés-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szerkesztője és egyben a vadász- és horgásznap műsorvezetője, lapunknak úgy fogalmazott, hogy ez bizonyosan azért is van, mert ebben a vármegyében vendégszerető emberek laknak és aki ebbe a vármegyébe ellátogat, azt mindenki le is ülteti az asztalához. A vadászcsaládból származó rádiós ugyan nem vadászik, de kiemelte, hogy mikor a vadásznapok műsorvezetését elfogadja, kicsit mindig hazajön és jól esik számára, amikor látja, hogy vadidegen látogatókat is megkínálnak a vadászok, leültetik maguk közé.

A megnyitón külön köszöntötték a szervezők dr. Rákóczi Attilát, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatóját, majd Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke vette át a szót.

1990-ben még 1500-an voltunk vadászok, most mintegy 3000-en vagyunk Békésben, miközben az országban ugyanez a szám, 30 ezerről 70 ezerre emelkedett. A horgászat és a vadászat a természethez kötődik, nem egy online, internetes világ a mienk. Számítógépen keresztül nem is érezhetők azok az ízek és illatok, amelyek a vadásznapi főzést jellemzik. Kiemelte, hogy a vadászat nemcsak sport, hanem hagyomány is, amelyet vadászatokon lehet véglegesen elsajátítani.

Dr. Kutyej Lajos, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének alelnöke leszögezte, hogy azért ünneplik együtt a vadász- és horgásznapot, mert a két tevékenység közös, mondhatni egy tőről fakad, mert a zsákmányszerzés ősi ösztönén alapul mindkettő.

Ma már ez részben szabadidős tevékenységgé, a természet szeretetén alapuló hobbivá nemesedett. Magyarországon napjainkban a horgászat a virágkorát éli. Ennyi horgász, ennyi horgász kezelésében lévő vízterületen még nem horgászott Magyarországon. Az országban a regisztrált horgászok száma meghaladta az egymilliót és a Körös-vidéken mintegy 28 ezren horgásznak, ahol 2400 hektáron 68 különböző vízterület áll rendelkezésre.

Itt, Békés vármegyében, a szövetség évente több mint 2000 tonna pontyot telepít a horgászvizekbe. Hozzátette, hogy nagy öröm számára, hogy a IX. Körös-völgyi Halászlé- és Halételkészítő Versenyt is megnyitották a horgász-,vadásznapon, amelyre a pontyokat a szövetség a Körös-vidék vizeiben felnőtt, kiváló ízű halakból biztosította.

A vadász-horgász találkozó jó alkalom arra is, hogy a tagságot tájékoztassák és arra is, hogy kitüntetéseket adjanak át. A vadászok-horgászok tradíciós kapcsolatokat ápolnak a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. Az elmúlt évtizedekben kötött együttműködési megállapodások, a közös akciók mentén, a rendőrség aktív támogatásával visszaszorították az orvvadászatot. Ebben az Észak-Békés vármegyei kistérségben élő egyenruhások kiemelkedő teljesítménye mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény, amelyet a kamara évről évre nem felejt el megköszönni.

2024-ben Molnárné Szín Róza, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese, a vadászvizsgáztatásban és a fegyverügyekben nyújtott, magas színvonalú szakmai munkájáért Hubertusz Kereszt arany fokozatát vehette át, illetve Halmágyi Antal rendőr alezredes is ezt a kitüntetést érdemelte ki az V. Békés Vármegyei Vadász ás Horgásznapon.

Mindenképpen figyelemre méltó teljesítményt ért el a békési Kittenberger Kálmán Vadásztársaság az elmúlt években s ebben, a 2024-ben megrendezésre került vármegyei vadásznapon, ahol a város mellett a házigazda szerepet is felvállalták. Aki valaha is szervezett vadásznapot, tudja, hogy nem könnyű helyet állni s bár ezt sikeresen teljesítették is, mégis nem emiatt kaphatták meg a vadgazdálkodóknak járó legmagasabb szakmai kitüntetést. A gróf Nádasdy Ferenc emlékérem rangját jelzi, hogy nem kötelező a vármegyének adományozni, viszont, akik kiérdemlik, azok szakmai munkáját általában a szűken vett környezete, a szomszéd vadásztársaságok is elismerik. Jelentősége, szakmai elismerése így hangsúlyos az ágazatban. Az emlékplakettet Balogh Béla, a társaság elnöke vehette át.

További kitüntetéseket nyújtottak át: Dr. Szentkereszty Tamás László a Magyar Vadászatért Érdemérmet, Kis Róbert, ifj. Kiss László, Baji László, dr. Takács Árpád, Békés Vármegye főispánja Nimród Vadászérmet, míg Békés Vármegye Vadgazdálkodásáért Érdeméremet Veres Sándor, Holcz Károly és Babinyecz János vehetett ét. Főispáni elismerésben ifj. Németh András, a Kígyósi Vadásztársaság hivatásos vadásza, Molnár Magdolna Gabriella, a KHESZ felügyelő bizottságának elnöke, továbbá Makra Tibor, a Biharugrai Földtulajdonosok Vadásztársaság elnöke részesült.

A vármegye nehezen eszmél abból a tragédiából, hogy a verőcei hajóbalesetben a dévaványaiak elveszítették Varga Mártont. A fiatal, kiváló képességű, tanulmányi eredményű, a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum erdésztechnikus jelöltjét a Dévaványai Vadásztársaság kérésére posztumusz Hubertus arany fokozat kitüntetésre javasolták, amelyet a bizottság egységesen támogatott és a vármegyei napon egy perces néma felállással tisztelegtek az emléke előtt – érthető módon, a szokásosnál is nehezebben teltek a másodpercek.

Az ünnepélyes megnyitó záróeseményén végül Zuberecz Tibor, Békés vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei titkára, felavatta a vármegye új vadászait, akiknek szokásához hűen, dörgedelmesen mégegyszer felhívta a figyelmét a vad szeretetére, a vad óvására, gondozására és a tiszteletére.

A vármegyei horgászok és vadászok sátrainál eközben lázasan készültek, főttek a különféle vadpörköltek, paprikások, hallék, sültek a halak, húsok, főtt a csúsza. Megannyi praktika, megannyi íz kavargott és kiderült, hogy nemcsak a vármegyéből, hanem még Bajáról is elutaztak Békésre – Valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy dunai hallé fő, mert ott sorakozik már a gyufa tészta is! Ami igaz, az igaz, nem vettem észre, de azt már igen, hogy a hagyományos kolbászok mellett halkolbásszal is kedveskedtek a vendégeknek, akiket a Magyar Halkolbász Lovagrend várt.

Sok helyen láthattunk trófeákat, de arra senki nem gondolt, amikor megállt egy gímszarvastrófeákat bemutató félkörben, hogy azt a sarkadkeresztúri Egyetértés Vadásztársaság tagjai ejtették el. Bakucz Péter, Sarkadkeresztúr polgármestere és a társaság elnöke az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy annyian megkérdezték, hogy külön, kézzel egy lapra felírták, hogy a „Sarkadkeresztúri helyi trófeák”.

Az elnök hozzátette, hogy kifejezetten jó az együttműködés a helyi gazdákkal és Sarkadot elhagyva egy olyan érintetlen, vadregényes tájon gazdálkodhatnak, amelyért nagyon hálásak a „keresztúri” vadászok. Mély erdők, csatornák, rétek, legelők váltakoznak és jó szomszédok – tette hozzá az elnök, aki nem engedett el, míg meg nem kóstoltam a gímszarvaspörköltjüket. Oszlács Norbert, a Rádió1 vármegyei szerkesztőjének szavai jutottak eszembe, aki éppen az imént nyilatkozta lapunknak, hogy a Békés vármegyei vendégszeretet páratlan az országban, amit azzal egészítenék ki, hogy a Kis-Sárrét mai népei pedig ma is elevenen ápolják ezt a hagyományt.

Árusok, vásári forgatag, antikváriusok, no, meg a Békés-Dánfok Körösvilág állandó kiállítása mellett Békés vármegye kincseit lehetett megtekinteni. Szerénység nélkül mondhatjuk, hogy van mire büszkék lenni az itt élőknek. Sokáig Dél-Békés emelkedett ki a mezei nyúl állományaival, de hozzá kell tenni, hogy amikor vérfrissítésről volt szó, soha nem fukarkodtak és adtak északra, adtak Hajdú-Bihar vármegyének, de került Csongrád-Csanád vármegyébe is, olyan társaságoknak, akik tenni akartak a vadállományért és áldoztak rá. Ebben a sorban kell kiemelni elsőként a Hódagro Zrt. Vadásztársaság elnökét is. Kétségtelen, hogy a Dél-Békés mezei nyúl állományának génállománya olyan életerős, hogy képes más élőhelyen, más termőhelyi adottságokon nemcsak életben maradni, hanem reproduktív állományokat létrehozni.


Míg Dél-Békés a mezei nyúlban erősített s zárkózott fel hozzá a megye, addig a híres Békés vármegyei dámállomány, amely Gyula, Gyulavári, Doboz, a Kettős-Körös deltájában szerénység nélkül is, azaz külföldön is világhírű, addig Bélmegyer és a körülötte lévő társaságok összefogásával ma már úgy tűnik, hogy hamarosan felállhat a képzeletbeli dobogóra.

Nem szabad elfeledkezni a fácántenyésztésről sem, mert a vármegye több pontján olyan intenzív fácántenyésztést folytatnak, amelynek sikerei alkalmasak arra, hogy beépítsék a középiskolai tananyagba, a szakirányítás kiegészítésével pedig az egyetemi képzésben is alkalmas lehet. Miközben a Körös-Maros Nemzeti Park kihívásainak is meg kell felelni, mert a vármegye fontos bázisa a túzoknak, ahol meg a híres békési őz is lakik.

Kéz a kézben a két szektor az agrárágazaton belül s míg a kiállításon balkézre, a vadászat, a vadgazdálkodás eredményeit lehetett megtekinteni, addig jobbkézre, a Békés vármegye természeti kincseiről lehetett tájékozódni egy interaktív, klimatizált teremben.

A trófeák között kapitális őzbaktrófeákat is bemutattak, amelyek híre hamar végigszaladt a látogatók között és sokan megkeresték a kiállítást.

Egy biztos, hogy az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap sikere sokáig tükröződik a Dánfoki duzzasztó fölött a Kettős-Körös feszített víztükrén és sokáig emlékezni is fogunk rá. Elkísérnek az ízek, a barátságok, a kézfogások, a vendéglátás. No’iszen Békés vármegyében járunk, ahol a barátság, az adott szó, a vendégjog még jár. Megtartják, megadják. Azonban, ahogy a kártyában szokás, lehet 19-re lapot kérni.

Az Agro Jager Newsnak Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke bejelentette, hogy már elkezdték a 2025-ös vármegyei vadásznap szervezését és abban egyeztek meg az imént az elnökséggel, hogy nincs kivétel: jövőre a vármegye összes vadászát meg fogják hívni. Már a jogászok azon dolgoznak, hogyan lehet technikailag és jogilag is személyes meghívót küldeni a kamarai tagoknak.

A vadászszövetségen belül a társasági tagokat el tudják érni, de vármegye 3000-es kamarai tagságát személyesen is szeretnék megszólítani. Kijelentette, ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, úgy tervezik intézni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ebédelni, mindenkinek lehetősége legyen leülni, hogy mindenkinek legyen arra helye, hogy megpihenjen. Ehhez egy olyan helyszínt is kell választani, ahol ekkora tömeget képesek legyenek kezelni és nem utolsó sorban vendégül látni. Hrabovszki János az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy a vármegyei vadásznap sikeres lebonyolításában és biztosításában nagy szerepet vállalt fel a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhás és motoros rendőr állománya s bízik benne, hogy 2025-ben a nagyszabású vadász-horgásznapon tovább segítik ezt a szakmai-szabadidős találkozót.

További képek itt!

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Forrás: Agrojager