De vajon milyen tényezők befolyásolhatják a trófea minőségét? Szabó Tamás, a Csongrád-Csanád vármegyei Csanyteleki Vadásztársaság elnöke osztotta meg több évtizedes tapasztalatait.

A szakember szerint a legfontosabb, hogy minden szempontból stabil közegre van szüksége a vadnak. A lényegi tényezők közül elsőként említi a nyugalom biztosítását, majd a témát több szempontból közelíti meg.

– Egyfelől alapvető az emberi zavarás minimalizálása, bár az is igaz, hogy sok esetben egy-egy nagyobb bakot meg éppen a falu határában találunk meg, mert ott van ideje megöregedni. A nyugalom szempontjából a megfelelő vadlétszám is elengedhetetlen, mert ha állandó a vetélkedés a bakok között, túl azon, hogy nagy a sérülések veszélye, az energia jelentős része a küzdelmekre megy el, ez is egy állandó stresszfaktor. Elemi jelentőséggel bír a fentiek mellett az intenzív ragadozógyérítés is, mert már a predátor fajok feltűnése is háborgatja a vadat – magyarázza az elnök.

Nagyon fontos a jó kondíció, ehhez kell a kiváló élőhelyi adottságokon túl a biztos takarmánybázis, mely lehet természetes vagy mesterséges, de a legjobb, ha a kettő kiegészíti egymást.

– Ha ugyanis jó a kondíció, akkor nagy a test, szilárd a csontozat, ebből következik, hogy erős a fejszerkezet is és köztudott, hogy a nagyfejű őzeknek van nagy tömegű trófeája – mutat rá Szabó Tamás.

A vadgazdának ki kell szolgálnia a bakot az élőhelyén.

– Ha ismerünk egy-egy ígéretes egyedet, annak minden igényét igyekezzünk kielégíteni, a területén kevesebbet vadásszunk tarvadra és fokozottan ügyeljünk a téli kiegészítő takarmányozásra is! Nem feltétlenül az abraktakarmányra gondolok, mert a kukorica etetése a toxinok miatt is veszélyes lehet, inkább előnyben részesítem a természetes vadtakarmányozást. Véleményem szerint ennél nincs jobb, mi is erre próbálunk törekedni a vadászterületen, ezért az évek során számos „zöld szigetet” létesítettünk – mondja a szakember.

A tagok tanyahelyeket vásároltak, melyeket a társaság befásított, jellemzően pusztai szillel, ami jól bírja a rágást, sőt minél többet rágja a vad, annál bokrosabb lesz és a fasorok közét zöldtakarmányt kínálandó, télre repcével vetik be.

– A tanyahelyekre tettünk etetőket és melléjük, az ásványianyag-utánpótlás érdekében, rendszeresen sót is helyezünk ki. Ezeket az apró „oázisokat” – gyakran csak egy 150 méter hosszú és 40 méter széles területre kell gondolni – az őzek előszeretettel látogatják télen. Nálunk a nagytáblás, intenzív növénytermesztés a jellemző, a terület 90 százaléka mezőgazdasági, így ezek a kis tanyahelyek kiemelt fontossággal bírnak mind a táplálék, mind a búvóhely vonatkozásában. Gondoljunk arra, hogy régen az agrotechnikai műveletek mennyivel több időt vettek igénybe, mint napjainkban. A modern traktoroknak köszönhetően olyan sebességgel változik a közeg egyik pillanatról a másikra, hogy nem képes alkalmazkodni hozzá az őz. Ezek a „zöld szigetek” stabilitást nyújtanak a vadnak és növelik a vadmegtartó képességet is. Minél nyugodtabban él a bak, minél több és jobb a rendelkezésére álló takarmány, annál jobb lesz a komfortérzete, ami a komoly trófea záloga – magyarázza Szabó Tamás.

Kardinális kérdés a terület vízellátottsága is.

– Nekünk vannak csatornáink, pozitív kútjaink, de aszályos években nagy hangsúlyt fektetünk a mesterséges itatásra, ezért itatóhelyeket, illetve pumpás kutakat is létesítettünk. Az időjárásra nincs hatásunk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hideg teleket követően általában erősebbek, tömegesebbek az agancsok, ennek oka az lehet, hogy a természetes táplálékbázis kevésbé elérhető a vad számára és a fagyban jobban rászorul a kijuttatott takarmányra – tette hozzá.

– Úgy gondolom, ha egy picit is pozitív irányba tudjuk befolyásolni azokat a tényezőket, amelyekre hatásunk lehet, azaz képesek vagyunk egyfajta állandóságot biztosítani az őznek és mellette több éven keresztül meg is tudjuk vigyázni az ígéretes példányokat, akkor megtettük minden tőlünk telhetőt. A trófeatömeg egy objektív, mérhető adat, ami mindenképpen egy visszaigazolás. Mellette jó indikátor az is, hogy ha egy bakot 3 éven keresztül meg tudunk figyelni ugyanazon a helyen, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ott jól érzi magát és ez a vadgazdának már félsiker – összegezte Szabó Tamás.

Forrás: Nimród