A vasárnap hajnalt és estét Hohn Szilveszterrel, a Császártöltési Hubertusz Vadásztársaság elnökével hallgatóztuk végig a kiváló vadászterületükön.

Sötéttel indulva a lezárt területre mentünk, a Duna-völgyi Főcsatorna partjától nem messze, a homokmégyi határhoz. Terepjárónkat elrejtettük, és gyalogosan folytattuk tovább utunkat, különböző nagyon dús vegetációjú kaszálókra is betávcsövezve, ahol is tarvad csapatok mozogtak, háttérben három gímbika is bőgött az áthatolhatatlan sűrűkben. A magaslesre felkapaszkodva gímtehén borjával és egy mezei nyúl mutatta meg magát. A gyalogos cserkelés során bakancsunk a hajnali párától vizes lett, aminek nagyon örültünk. Autónkban visszaszállva a főcsatorna partján haladtunk, szemrevételezve elnök úrral a kukoricatáblákba létrehozott, szarkaláb jellegű bevágásokat, amik a későbbi gímbika vadászatot segítik elő a földművelővel egyeztetve.

Az egész napos meleg rányomta a bélyegét az estére is, mivel izzasztó hőség volt még kiindulásunkkor is. A homoki területrészen az ötös körzetet választotta Szilveszter, ahol is fiatalosok és tarvágások váltogatják egymást. Egy dombtetőre elhelyezett magasles volt a célunk, ahonnan kiválóan belátható volt a ritkás erdőtelepítés. Már amikor felkapaszkodtunk a lesre, akkor szarvasok nézelődtek irányunkban, akik sajnos nem maradtak sokáig. A negyedik körzet tarvágása irányából egy hat-hét kilogramm agancstömegű körüli gímbika jelent meg, gyors elbírálás után megállapítottuk, hogy kímélendő.

A tízes körzet irányából is jó bőgés volt, a sötétedés után egyre több helyről szólaltak meg a szerelmes gímbikák, mi csöndesen hátrahagytuk őket, ügyelve nyugalmukra.

Sajnos egy megbetegedésem okán a holnapi napot pihenéssel töltöm, erőt gyűjtve a következő napokra, de amint lehet folytatjuk a befigyelést, itt a nimrod.hu-n!

Forrás: Nimród