Összesen huszonkét kecskét mészárolt le egy ismeretlen állat múlt héten Kunfehértó-Erdőszélen.
A két részletben lezajlott vérengzés elkövetőjének először egy kutyát hittek a helyiek, azonban szinte biztos, hogy nem a "meggyanúsított" eb vette a kecskék vérét. Több vadász szerint az aranysakál falkában követett már el hasonló mészárlást. Más vadászok szerint viszont nem ezek az állatok a felelősek a vérengzésekért, inkább kóborkutyákra gyanakszanak.
Az elmúlt héten megjelent cikkeink után - melyekben beszámoltunk arról, hogy Fehértó külterületén összesen 22 kecskét marcangolt szét egy fenevad - több vadász is megkereste szerkesztőségünket. Szerintük téves lehet az az elképzelés, mely szerint egyetlen kutya ekkora vérengzésre képes, viszont a területen az elmúlt években elszaporodott aranysakál - más néven nádi farkas, toportyán vagy éppen csikasz - falkában követett már el hasonló mészárlást.
- Az aranysakál főleg mezei rágcsálókat fogyaszt, esetleg vaddisznó malacot, vagy őzgidát - mondja egy, a fehértói területet jól ismerő hivatásos vadász. A neve elhallgatását kérő vadászmester hozzáteszi: szinte kizártnak tartja, hogy egy vagy akár több aranysakál ilyen pusztítást végezzen.
- A nádi farkas nem sokkal nagyobb, mint egy róka, 10-12 kilót nyom. A vadállományban is csak minimális pusztítást végez, miért ölne le 22 kecskét - kérdezi a vadász, akinek elmondása szerint évente 8-10 darabot lőnek ki, a téli hajtáskor például csak egy került a puskacsövek elé.
Az aranysakál a 90-es években, a délszláv háború idején kezdett el visszatelepülni hazánk déli területére. A fegyverek ropogása elől menekülő állatok - mivel nincs természetes ellenségük - hamar benépesítették a környéket. A fehértói vadászmester szerint ugyan nem hemzsegnek százával a vidéken, más vadászok azonban többször hallották már éktelen üvöltésüket.
- Kéleshalom térségében, Csekesürü körül nagyon sok aranysakál van, iszonyatos zenebonát tudnak csapni - mondja Keszthelyi Tibor vadász, aki hozzáteszi: erről a területről néhány óra alatt "lejönnek" a nádi farkasok Erdőszélig. Noha most már egész évben vadászható az aranysakál, kiválóan rejtőzködik, így kilőni is nehéz. Négy-öt fős falkákba verődve a nagyobb testű vadállatokra is veszélyt jelenthet. Az emberlakta területektől sem riad vissza. Kunfehértó területén is már több állat pusztulását írták a csikasz számlájára.
Az általunk megkeresett vadászmester járt Friebert József tanyáján. Azt mondja, a kecskék karámja úgy be van kerítve, hogy oda nehézkesen juthat be a toportyán. Ráadásul - állítása szerint - az aranysakál csak tavasszal, ellés után erőszakosabb. A vadászmester inkább kóbor kutyákra gyanakszik.
Forrás: Baon