Komoly korlátozásokkal kell számolniuk a vadászoknak, ha jelenlegi formájában lép életbe a Vidékfejlesztési Minisztérium új, a vadhúskezelésre és forgalmazásra vonatkozó rendelete.
A vadászoknak az elejtett vad húsának 60 százalékát be kellene szolgáltatniuk, ami a jelenlegi 3.000 kg/hó, illetve az évi 10.000 kg/év mennyiségi korlátnál nagyobb sarcot jelent. A tervek szerint az élelmiszer-biztonságot szolgáló kötelező állatorvosi vizsgálatra vonatkozó előírások is szigorodnának, és az értékesítési lehetőségeket is 40 kilométeres korlátok közé szorítanák a jövőben.

Bal­say Mik­lós, a négy pi­ac­ve­ze­tő céget tö­mö­rí­tő Ma­gyar Vad­gaz­dál­ko­dók Egye­sü­le­té­nek el­nö­ke sze­rint a je­len­le­gi sza­bá­lyo­zás el­len­őriz­he­tet­len ál­la­po­to­kat te­rem­tett a hazai vad­hús pi­a­con. Az új ter­ve­ze­tet nem is­me­ri még, de úgy ítéli meg, hogy szá­mos te­rü­le­ten in­do­kolt lenne vál­toz­tat­ni. Min­de­nek előtt túl­zó­nak tart­ja azt a vad­hús mennyi­sé­get, amennyit a va­dá­szok ön­rész­ként meg­tart­hat­nak a mai sza­bá­lyok sze­rint.

Sze­rin­te a mennyi­ség nagy ré­szét - fel­té­te­lez­he­tő­en be­vizs­gá­lás nél­kül - gyak­ran ét­ter­mek­nek ér­té­ke­sí­tik, de nem tudni, hogy azok mi­ként tisz­tít­ják, da­ra­bol­ják, dol­goz­zák fel a húst, és ho­gyan ke­ze­lik a ve­szé­lyes hul­la­dé­kot. Alá­húz­ta: a ren­de­let­mó­do­sí­tás egy­ben gátat szab­hat annak a je­len­ség­nek is, hogy nagy mennyi­ség­ben szür­ke, vagy fe­ke­te­pi­a­ci csa­tor­ná­kon ke­resz­tül kül­föld­re vi­szik, „bőr­ben-szőr­ben" az el­ej­tett vadat. Ez sze­rin­te ko­moly élel­mi­szer­biz­ton­sá­gi koc­ká­za­to­kat rejt, akár az or­szá­got is ki­zár­hat­ják a nem­zet­kö­zi vad­hús ke­res­ke­de­lem­ből.

Az ér­té­ke­sí­té­si le­he­tő­sé­gek szű­kí­té­sé­vel azon­ban nem ért egyet. Ám meg kell te­rem­te­ni a sza­bad ér­té­ke­sí­tés élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi fel­té­te­le­it.

Bal­say Mik­lós ki­je­len­tet­te: az egye­sü­let haj­lan­dó tár­gya­ló­asz­tal­hoz ülni a tárca és a va­dá­szok kép­vi­se­lő­i­vel, hogy min­den­ki szá­má­ra el­fo­gad­ha­tó komp­ro­misszum szü­les­sen.

Szabó Zsolt, or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő (FI­DESZ), aki maga is va­dász, egé­szen más­ként ítéli meg a hely­ze­tet. Sze­rin­te a ren­de­let ter­ve­ze­te szem­be­megy nem­csak a hazai, a kis­vál­lal­ko­zá­so­kat hely­zet­be hozó po­li­ti­ká­val, hanem az uniós gya­kor­lat­tal is.

In­do­ko­lat­lan­nak tart­ja a 40 ki­lo­mé­te­res ér­té­ke­sí­té­si kor­lá­to­zást, és el­fo­gad­ha­tat­lan­nak a va­dá­szok­nál ma­ra­dó vad­hús mennyi­sé­gi kor­lá­ta­it. Az ál­lat­or­vo­si vizs­gá­la­tok­ra vo­nat­ko­zó elő­írá­so­kat pedig élet­sze­rűt­len­nek ítéli, ame­lyek a ké­pe­sí­tett vad­hús­vizs­gá­lók te­vé­keny­sé­gét is meg­kér­dő­je­le­zik.


Sze­rin­te a ren­de­let meg­al­ko­tó­i­nak az oszt­rák vagy az angol elő­írá­so­kat kel­le­ne át­emel­ni­ük a hazai gya­kor­lat­ba. Mint mond­ja, a ter­ve­zett szi­go­rí­tá­sok to­váb­bi teret nyit­nak a fe­ke­te­ke­res­ke­de­lem­nek és az orv­va­dá­szok­nak, je­len­tő­sen szű­kít­ve a ki­sebb fel­dol­go­zók tal­pon ma­ra­dá­sá­nak esé­lye­it.

Szabó Zsolt is el­kép­zel­he­tő­nek tar­tot­ta, hogy ered­mény­re ve­zet­né­nek a „há­rom­ol­da­lú" tár­gya­lá­sok, de alá­húz­ta: va­ló­di meg­ol­dást csak az je­len­te­ne, ha új­ra­gon­dol­nák és ren­dez­nék a vad­gaz­dál­ko­dá­si és va­dá­sza­ti jo­go­kat.

Forrás: M70