Fokozott etetés, költségesebb az állományvédelem. Leginkább az apróvad sínylette meg az elmúlt időszak szélsőséges időjárását, a belvizet és a kemény havas telet. Ám így is biztató a vadászati szezon mérlege.
Több téli takarmány fogy az etetőhelyeken, mint a korábbi enyhébb teleken. Ráadásul az időközben jelentősen megugrott takarmányárak miatt a vadtartás költségei is megdrágultak, s ráadásul fokozódott a vadkárveszély is. Ennek ellenére mégis jó lehet a szezon megyei mérlege. Az apróvad, a fácán és a mezei nyúl szaporulata gyengeségén is érezni, hogy a kemény és csapadékos tél vége felé járunk. A tavaly jelentős mértékűvé duzzadt belvíz idén továbbra is komoly gondot jelent majd. Ennek ellenére, nagyobb erőfeszítéssel és ráfordítással a területen sikerült biztosítani az apróvad-törzsállomány épségét - hangsúlyozza Farkas László Márton, a Cseralja Vadásztársaság s egyben a Heves Megyei Vadászkamara elnöke. Számottevő elhullásról, veszteségről nincs szó a megyében, a nagyvadak, az őz, a szarvas és vaddisznó pedig eleve jobban bírják a telet, mint kisebb testű társaik. Farkas László Márton szerint a takarmányozás szerepét most nem lehet alábecsülni. Az etetéssel ráadásul a vadkár mértéke is csökkenthető.        
A vadásztársaságok maguk döntik el, hogy mennyit etetnek, s a takarmányt megtermelik vagy vásárolják. Korábban a megyei vadászati hatóság vegyszermentes vadföldek létesítésére, s vadtakarmányozásra is adott pénzt pályázati támogatás útján. Az új elképzelések szerint az élőhely-fejlesztési programban a jövőben újra helyet kaphatna a vadföldek támogatása.
- A külföldi vendégvadászok részbeni elmaradását pótolja a növekvő hazai bérvadászkedv és fizetőképes kereslet. A külföldiek zömét még mindig a visszatérő német és osztrák vendégek adják, de egyre több a dán és spanyol vendégvadász - húzza alá Nagy Károly fővadász.
Az 57 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt vadászati szakembere szerint az állomány jól telelt. Már lehet látni szaporulatot, csíkos vadmalacokat is. A minőséget az is bizonyítja, hogy ha a február 28-án záruló 2010/2011-es vadászati idényben eddig nem is kaptak puskavégre kapitális példányokat, így is több érmes muflonkos-, gímszarvas- és vadkan-trófea akadt. A felsőtárkányi, mátrafüredi és pétervásárai erdészetek szép eredményeket hoztak. Az előirányzott 3400 darabos nagyvadkilövési tervet már teljesítették. A vaddisznóhajtásokban is születtek 30 példány feletti terítékek.

Az erdészetek nagy hó miatt főként a Felső-Bükkben, a Bükkfennsíkon rendszeresen hóekézték a vadetetőkhöz vezető vadjárásokat, hogy a jószágok folyamatosan hozzájussanak a megfelelő takarmány-utánpótláshoz. Ezzel sikerült kondícióban tartani a vadakat, s a kemény fagyok ellenére elhullást nem tapasztaltak. Igaz, ilyenkor is több száz vadetető feltöltésével gondoskodnak a vadakról az Egererdő Zrt munkatársai, ami több tízmilliós kiadást jelent a cégnek. A mostani szezonban 250 tonna szálas takarmány, 600 tonna szemes takarmány, és némi kiegészítő eleség, cukorrépa szerepel az étlapon.
Ősszel gazdag bőgési szezont zárt az Egererdő Zrt Mátrafüredi Erdészete. Az elejtett vadak közt található az egyetlen aranyérmes Heves megyei trófea is, amely a legnagyobbként, 8,51 kilogrammot nyom. Az itt elejtett 20 gím-bika trófeája közül tizenegy valamilyen érmet is szerzett.
Az állami cég közel harminc éve fogadja a vendégeket, a területen az összes hazai nagyvad megtalálható: gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon, és kisebb számban a dámszarvas is. Egyébként 2001-től két vaddisznós és muflonos vadaskertet is fenntartanak: Verpeléten 1200, Szilvásváradon pedig 300 hektáron. Ezek mellet Mátrafüreden is kialakítanak hasonlót, egy csaknem 370 hektáros területen.

A korábbi évekhez képest megháromszorozódott a vadkár mértéke
- EDDIG MINTEGY 500 ezer forintot költöttünk el a mostani szezonban elvárható intenzívebb etetésre, emellett a vadföldek és a mezőgazdasági hulladékok is szolgálják a vadállomány megfelelő kondícióját - fogalmaz FARKAS LÁSZLÓ MÁRTON, a Cseralja Vadásztársaság elnöke. A társaságnak 1997 óta van saját vadászterülete a három szomszédos község, Feldebrő, Aldebrő és Tófalu mellett. Kedvezőbb körülmények közt is évi több százezer forintot fordít etetésre, vadföldművelésre. Ez az összeg nagyobb vadászterületeken több milliós is lehet. Az időjárás az elmúlt időszakban a vadföldek állapotát, művelhetőségét is befolyásolta, s így a jószág a „terített asztalt" keresve gyakorta tévedt a tiltott ültetvényekbe. Így a Cseralja társaságnak is a korábbi évekhez képest 2-3 szorosára, másfél millió forintra nőtt a vadkártérítési kötelezettsége.

Forrás: Heves Megyei Hírlap