Világszerte megváltozott a vadgazdálkodás gyakorlata. Növekszik a mezei és az erdei vadkár, invazív vadfajok jelentek meg, nemcsak nálunk, hanem más országokban is és állatbetegségek kontinenseket fertőznek meg.

Ezek a változások hazánkat sem kerülték el. A közelmúltban Magyarországon olyan technikákat is engedélyeztek, amelyek ugyan a sportvadászattól messze állnak, de bizonyos problémákat – a jogszabályi szűkítések miatt – csak az éjjellátókkal lehet megoldani. Kimondva, kimondatlanul a vadgazdálkodási ágazatra most olyan teher is hárul, hogy szüntesse meg, lassítsa az ASP terjedését. Ezért felkerestük Tóth Csabát, aki német-magyar álampolgárként, fegyver- és éjjellátó szakértőként nyilatkozott az Agro Jager Newsnak.

Tóth Csaba szerencsés csillagzat alatt születhetett, mert egyik nagyanyja Duna-menti sváb: gyerekkora óta két nyelven beszél s mikor nagyobbacska lett, akkor meg a nyarakat a dunai Veránka-szigeten tölthette nagybátyjánál. A csúzli, lándzsa, íj és a légfegyver kísérte gyerekkorát, majd miután Németországba költözött, mérnökként meg tudta magának teremteni azt, hogy sportlövőként megismerhesse a különféle kalibereket és versenyszerűen lőhessen. Számára kinyílott a világ, miközben az éjjellátók világában is elmélyedhetett.

A Németországban töltött hosszú évek után döntött úgy, hogy Magyarországon folytatja tovább az életét. Ma már fegyvermester és a legújabb technikai eszközök, a legújabb éjjellátók specialistája is. Vele beszélgettünk szabadon, hogy ezek az eszközök milyen formában használhatók, hogyan értékeli őket, milyen felhasználási területeken érdemes és melyik eszközt használni? Milyen veszélyei vannak és persze melyek az előnyei ezeknek a különleges eszközöknek? A teljesség igénye nélkül beszélgettünk, szabadon…

Az analóg technika

A 2000-es években már elérhető áron, de hozzá lehetett jutni első generációs, analóg képcsöves éjjellátókhoz. Ezek hasonló elven működnek, adtak képet a használónak, mint a régi Videoton tv-k. Megfelelő infravetővel elég jól lehetett velük éjjel mozogni, bele lehetett látni az éjszakába és ez 100-200 méter használható látótávolságot jelentett – vágunk bele. Aki járta az éjszakát, annak teljesen kinyílt a világ. Azonban, aki ilyen technikát használt, láthatta a másik felhasználó inravörös fényforrását is, mert olyanok voltak egymásnak, mintha valaki lámpázna a sötétben és így tökéletesen láthatták a másikat is. Ezeknek a segédfényeknek a fénye az emberi szám számára ugyan láthatatlan, de szemből nézve bizony piroslanak, és ezt a vad is észreveszi. Még abban az időben sem számított drágának, mert kiviteltől függően 50-250 000.- forint volt az ára – persze a valutát átszámítva, a mi fizető eszközünkre.


A Fero 51 -es készülék magasabb hullámhosszú fényt is látott, ez már vadbiztosnak volt tekinthető , viszont segédfény nélkül szinte vak volt. Ez egy régi német haditechnikai készülék volt, aminek nagy előnye, hogy az oroszok által használt éjjellátók ennek fényét nem látták, viszont a németek az ellenség által használt technika segédfényét igen.

Nagy előrelépést jelentettek a 2. generációs éjjellátók, mert ezek már infrafény nélkül is elfogadható képet adtak, így teljesen észrevétlenül lehetett velük nézelődni éjszaka. A Baigish 6-os kereső távcső itthon is széles körben elterjedt, régi katonai kontingensek leselejtezése után, sok készülék került vadászokhoz. Ennek legnagyobb hibája a mérete volt, és persze hogy nagyjából 40 éves volt minden készülék. Ha elromlott, gazdaságosan aligha volt javítható. Jelenleg is kaphatók ilyen elven működő készülékek egyszemes kereső, előtét és céltávcső formájában is, igen borsos áron. Képcsövük általában érzékeny a nappali fényre, könnyen tönkre megy, beég, ha tartósan fény éri.

Digitális éjjellátók

Világszerte hatalmas változást hoztak az éjjellátók világában a digitális képszenzorral szerelt éjjellátók, leginkább kedvező áruk miatt. Szinte bármilyen formában és méretben készíthetők, mivel egy digitális „fényképező” szenzorból, egy kijelzőből és a szükséges optikai lencsékből állnak. Ezekből az elemekből tetszőlegesen építhető egy vagy kétszemes keresőtávcső, céltávcső, elő-vagy mögétét. Nagy hátrányuk, hogy már nem VALÓS képet, hanem csak egy digitális-optikai leképezést látunk, ami fegyverre szerelve megváltoztathatja a találati pontot. Ezért az előtéteket és céltávcsöveket minden esetben be kell lőni, illetve hozzákalibrálni a nappali távcsőhöz, a távcső mögé felhelyezett készülékeket viszont nem.

Előtét vagy hátultét?

Mindig nagy kérdés, hogy melyiket használják a vadászok. Egyszerűen nincs rá recept, mert a gyártó cégek számára minden eladó, a vevő lát valamit és úgy gondolja, hogy alkalmas lesz számára. A lőtechnika, a ballisztika szempontjából azonban le kell szögezni, hogy az előtétek megváltoztatják a fegyver súlypontját, terhelik a távcsövet és a szereléket, továbbá a le-felszerelés során, szinte minden esetben, megváltozik a találati pont. Szaknyelven úgy mondjuk, hogy találati áthelyezés történik a le- és felszerelés során, ez könnyen lehet 10 cm is már 100 méterre.


Nem feltétlenül felel meg a Pard NV007 és a Yukon Photon éjjellátó céltávcső. Elképesztő karriert futott be a két termék a tengerentúlon, rengeteget vásároltak belőle az USA-beli vadászok, s lám, ennek ellenére a vaddisznójuk olyan intenzitással szaporodik, hogy ma úgy tűnik, nehéz lesz megállítani.


A hátultét ezzel szemben nem befolyásolja a találati pontot. Hátrányuk, hogy hátrafelé hosszabb lesz a távcső, viszont ez nem igazán gond, mivel egy modern céltávcső betekintési távolsága 10 cm körül van, és a mögététek általában ekkorák, vagy rövidebbek. Egy szakszerűen felszerelt távcső esetén csak megdönti a lövész a fejét, és egyből az éjellátóba néz, nem kell előrébb rakni a távcsövet. Sokan rettegnek a hírhedt „mögétét-monoklitól”, mivel azonban puha gumiharmonika van az okuláron, átlagos vadászkaliberek esetén (30-06,7×64,8×57) nem kell ettől tartani, ha rendesen vállba húzzuk a fegyvert.


A távcső mögé szerelhető készülékek nagy előnye még, hogy kicsik, könnyűek, kereső távcsőként is használhatók. Másodpercek alatt bajonettzáras megoldással, egyetlen egy mozdulattal rögzíthetjük, oldhatjuk a fegyverről. Nappal gyönyörű, színes képet adnak, kereső távcsőre is felszerelhetők, fényképet, videót rögzítenek, és szinte tetszőleges mértékben tudják nagyítani a képet. Megfelelő infra segédfény esetén a SYTONG HT készülékekkel akár 50-szeres nagyításon is megfigyelhetjük a vadakat éjjel is, több száz méteres távolságból. Jelenleg a legmodernebb technológiával rendelkező készülékek, kiválóan használható a digitális nagyításuk, és van beépített távmérős változat belőle. Kiválóan működnek régi, fix nagyítású, és parallaxis állítás nélküli távcsövekkel is.

Hőkamera kereső vagy céltávcső alkalmas vadászati célra?


A hőkamerák fejlődése és elterjedése olyan betekintést nyújt az éjszaka eseményeire, amelyre nem lehet felkészülni. A hőkamera mindent megmutat, hogy mi történik körülöttünk. Nem lehet előle elbújni, csak akkor, ha valami tereptárgy van a megfigyelt cél és a megfigyelő között. Vadgazdálkodási szempontból kiválóan alkalmas a terület állományának megfigyelésére, természetvédelmi célokra, őrzésre és ezzel együtt kaput nyit a vagyonvédelmi kérdések területén. Tanyákban, a tanyavilágban, a külterületi bűncselekmények visszaszorításában, felderítésében és a megelőzésben. Nem ismerek még olyan eszközt, amely ekkora segítsége lehet ennek a szakmának.

Vadászathoz, lövéshez azonban a hőkamera nem feltétlenül a legbiztonságosabb eszköz. Csak előtét vagy céltávcsőként működnek, ha állandóan fel-le kell szerelni őket, ez mindig magában hordja a találati pont változásának veszélyét. Ez az 5-10 cm lehet hogy nem nagy gond 60-80 méterre egy nagy vaddisznó esetén, de tényleg csak odáig fog a vadász ellőni? Nagyon nagy kihívás a távolság becslése éjjel, a távmérős készülékek ára pedig bőven 1 millió forint felett van. Jelenleg a szenzorok felbontása a belépő kategóriában rendkívül, – még a legdrágább eszközök esetén is meglehetősen, – kicsi, kis alapnagyítással rendelkeznek és csak digitálisan nagyíthatók. Ezzel nem lesz több képinformáció, csak fantom pixeleket ad hozzá az elekronika.

Mivel a hőkamera jól átlát a laza növényzeten, sokszor nem tudjuk megmondani, hogy mit figyelünk és azt sem, hogy milyen akadályok lehetnek közöttünk. Gallyak, fűszálak? Kicsit hamis biztonságérzetet nyújt annak, aki ilyen technikát használ.

Sok esetben ha a hőkamerával kiválóan látunk valamit, egy éjjellátóval ugyanazt megnézve megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy szinte teljes takarásban áll a vad.

Összefoglalás

A vadgazdálkodás, a természetvédelemmel olyan kihívások előtt áll, amelyre a hagyományos értelemben vett, klasszikus eszközökkel már nem lehet eredményt, de még fenntartható állapotot sem elérni. Nyilván a jogalkotó mérlegelt és a világtrendeket követve egy szűk réteg számára elérhetővé tett bizonyos eszközöket. Azonban Tóth Csaba hangsúlyozta, hogy egy jó lövész, egy profi hivatásos vadász nem lövöldöz feleslegesen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sokkal megfontoltabban, nyugodtabban és kevesebb alkalommal, de nagyobb találati biztonsággal hoznak terítékre biztonsággal elbírált, lőhető vadfajokat azok a vadászok, akik világszerte ilyen technikákat alkalmaznak.

A másik érdekes világ pedig az, hogy egyes hátultétek, már hétköznapi keresőtávcsövekre is rögzíthetőek. A digitális világ lehetőségei miatt széles körben elérhetőek polgári, akár természetbúvárok számára vagy külterületeken élő, a vagyonbiztonságban dolgozó szakembereknek is – tájékoztatta az Agro Jager News Tóth Csaba fegyver és éjjellátó szakértő.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: Agrojager