A nagyvad sebzések jelentős része az alacsonyan becsapódó lövedékektől származik. Ez a helyes lőtávolság megállapításának hibájából ered A vadászat a legrégebbi emberi tevékenységek egyike. Az ember és a természet kapcsolatának egy fontos formája. A vadászat célja a vad elejtése, majd birtokba vétele, a vadászetika maradéktalan betartásával biztosítva az állati élet tiszteletét. Kiemelkedő hozzáértést, precizitást kíván. A különböző kontinensek élővilága, a társadalmi berendezkedés, a kialakult vadászati módszerek és hagyományok elkülönülnek egymástól. A vadászias lőtávolság megítélésében nagy eltéréseket tapasztalunk.
Az eltéréseket a vadász felszerelése, eszközrendszere, a felkészültsége és elvei határozzák meg. Van, akinek 50 méter, van, akinek 500 méter vagy efölött. Hazai több, mint 30 éves vadászati tapasztalatom alapján a vadászok nagyrészének lőkészsége, és az ehhez szükséges folyamatos tanulni vágyás, önképzés és a gyakorlás kívánni valókat hagy maga után.
A vadászfegyverek gyártástechnológiája alapvetően lehetővé teszi a 300 méteres lőtávolság biztosítását a megfelelő lőpontossággal. Igaz, ezt már 100 évvel ezelőtt is tudták a katonai feladatokra készített puskák.
Sokat használjuk a pontos lövés kifejezést a vadászat, sportlövészet során, ami megfoghatatlan dolognak tűnik még a szakemberek számára is. Az általános elgondolás szerint azt jelenti, hogy pont oda lövünk, ahova célzunk. A pontos lövés sokféleképpen definiálható és rengeteg képlet létezik hozzá. Egy nekem tetsző, de nem tudományos verzió a következő: a lövés pontosságát a középső találati pontnak (KTP) a célon kijelölt ponthoz (célpont) való közelsége vagy távolsága és a lövedékszórás nagysága határozza meg.
Minél közelebb van a célon a kijelölt ponthoz a középső találati pont, minél kisebb a lövedékszórás, annál pontosabbnak nevezhetjük a lövést.
A pontosságot az 1 MOA, azaz 1 szögperc mérőszámhoz viszonyítjuk. A MOA a kör 1 fokának hatvanad része. Méretét tekintve 2,91 cm 100 méteres távolságon. Az ¼ MOA értéke kerekítve – egy kattanás a céltávcsövön – így 7,5 mm 100 méteren. A milliradián a következő elfogadott mértékegység. A metrikus rendszer miatt könnyebben használható számunkra. A milliradián egy SI származtatott egység a szögméréshez, amelyet a Radián ezredrészeként határozunk meg.
1 milliradián érteke 10 cm 100 méteren. 0,1 milliradián – azaz egy kattanás a távcsövön – 1 cm 100 méteren. A vadásztávcsöveken, a magassági állító tornyon jól láthatóan jelzik, hogy 1 kattanás (klikk) az 1 cm 100 méter lőtávolságon. A MOA és a milliradián értékek a távolság függvényében arányosan növekednek. Így 1 MOA értéke 100 méteren közelítőleg 3 cm, 200 méteren közelítőleg 6 cm, 300 méteren körülbelül 9 cm. 0,1 Milliradián (1 kattanás) 100 méteren 1 cm, 200 méteren 2 cm, 300 méteren 3 cm.
A technikai fejlődés lehetővé teszi az 1-0,5 MOA, vagy ennél jobb szórású fegyvercsövek készítését, kifejezetten a vadász felhasználás terén.
A lőszergyártás során kiemelkedő, új gyártási technológiát, pontosságot kellett létrehozni, hogy ez megvalósulhasson. E két összetevő együttműködése feltétlenül szükséges.
A vadászias lőtávolság növelését és ennek oktatását közepes lőtávolságig, azaz 300 méterig látom szükségesnek. A nagyvad sebzések jelentős része az alacsonyan becsapódó lövedékektől származik. Ez a helyes lőtávolság megállapításának hibájából ered, illetve abból, hogy a lövedék röppályasüllyedését nem ismerik a vadászok.
Alapul veszem, hogy a puska, távcső és szerelék kiváló rendszert alkot, mert e feltételek nélkül a továbbiak nem valósulhatnak meg.
A vadászpuska belövése során két út járható.
A „vadászias” belövés esetében az optimális belövési távolság (OBT) a meghatározó. Ezt hívjuk GEE-nek, vagy MRD-nek is. Ez a lőszerek dobozain feltüntetésre kerül gyári, 60 cm-es belövőcsőre vonatkoztatva. A valós adatokhoz tudnunk kell a puskacsövünk hosszát, az ebből kilőtt lövedék kezdősebességét. A röppálya adatokat ballisztikai programot használva, vagy lőlapon mért távolságok alapján kapjuk meg. A szokásjog alapján belövéskor 100 méteren átlagosan 4 cm magas lövést állítanak a távcsövön. Ez a .30-as középkaliberek esetében 170-190 méteren eredményez pontos találatot. A 10 cm-es alacsony lövést 230-240 méter között mérhetjük. 300 méteren 25-35 cm-es alacsony találatot kapunk. Ehhez 820 m/s feletti lövedék kezdősebesség szükséges.
Az 50 cm-es rövidebb csőből a lövedék kisebb kezdősebességgel indul, ez lerövidíti az OBT-t, mivel a lövedék többet fog süllyedni.
Hornady 168 grain a-MAX TAP lőszeren bemutatva a csőhossz miatti röppálya különbség:
823 m/s kezdősebesség esetén: 100 m +4,2 cm; 190 m 0; 245 m -10,6 cm; 300 m -27 cm,
770 m/s kezdősebesség esetén: 100 m +4,2 cm; 160 m 0; 215 m -10 cm; 300 m -40 cm
A 300 méteres távolságra leadott eredményes lövés eléréséhez ez a módszer nem elég hatékony.
A precíziós belövésnél 100 méterre történik a zéró pont beállítása a távcsövön. Itt szükségünk van ballisztikai toronyra. A torony használatával a zéró lőtávolságot állíthatjuk 200 vagy 300 méterre, megkönnyítve a pontos célzást, elkerülve a fölétartást.
Az OBT (GEE, MRD) lőtávolságra tervezett lőszerek 300 méter és e feletti távolságra nem megfelelőek. Erre más felépítésű lövedékeket forgalmaznak. A rövid lőtávolságra tervezettek kisebb becsapódási sebesség esetén alig, illetve nem deformálódnak megfelelően, vagy nem hatolnak elég mélyre, nem okoznak halálos sebet.
A lőtávolság célszerű megválasztásánál fontos szabály, hogy a 600 m/s-os becsapódási sebességnek megfelelő lőtávolságot vegyük alapul a megfelelő lövedék kiválasztásához. Az ez alatti sebesség esetén a lövedék nem teszi a dolgát. Középkaliber esetében ez 350–375 méter maximális lőtávolságot jelent. Az adatok ballisztikai programból és lőszerkatalógusból könnyedén kiválaszthatóak.
Optimális eszközrendszer esetén a szűk keresztmetszet a puska kezelője, a lövő. A vadászvizsga gyakorlati golyós lőfeladata és a képzés nem elégséges a biztonságos lőfegyverkezelés elsajátításához. A biztonságos töltés-ürítés, a lövedék útjának megfelelő megválasztása sok gyakorlást követel. Az új, vagy meglévő puskával az első 100 lövés a belövés, beszabályozás és a csőbetörés elvégzésére elégséges.
Az eredményes vadászlövészet elsajátításához negyedévente minimum 20 lövést kell leadni lőtéren, hogy a kezelő ne vegye el a fejét, és ne csukja be a szemét a sütés pillanatában, ne féljen a puskájától.
Évente legalább két alkalommal a fegyver nullázását és az időjárásnak, a téli és nyári hőmérsékletnek megfelelő beszabályozást el kell végezni, legalább 300 méterig. Ekkor vastag kabátban, és nyári ruházatban is kell lőni, mert így fogjuk használni a puskánkat.
A lőbot használata szintén sok gyakorlást igényel! A biztos lőtechnika elsajátításához célszerű .22 Long Rifle kaliberű puskát használni, mert így sok lövést tudunk leadni viszonylag kis anyagi ráfordítással. Külön figyelmet érdemelnek a népszerű magnum kaliberek. Ezekkel a fegyverekkel a jó lövőknek is újból meg kell tanulniuk lőni. A nagy torkolati energia miatt a lövőhibák hatványozódnak. Ami a megszokott vadászpuskával 10 centiméteren belüli remek találat, az nagykaliberrel 30-40 centiméter, vagy alakhiba is lehet. Ezek a puskák a lövés pillanatában rúgnak, felugranak és oldalra kitörnek. A lövéstől való félelem hibázást okoz, találat esetén a becsapódás és a vad elugrási irányának megfigyelése nem sikerül. Ha hosszútávú lövészet elsajátítását és 300 méter feletti vadászélmények megszerzését tűzzük ki célul, akkor 300-500 lövés leadása szükséges, hogy viszonylag biztosan lőjünk. Lehet, hogy ez drágának tűnik, de gondoljunk egy sebzés és az utánkeresés költségére.
A felkészülés során ne felejtsük el, hogy a vadászat nem egyszerűen sport vagy hobbi. Egy életet veszünk el. Kötelességünk, hogy tegyük ezt fájdalommentesen!
Megjelent a Nimród Vadászújság 2022. évi novemberi lapszámában.
Forrás: Nimród
