Március 25-én minden résztvevő számára szolgálhatott újdonsággal a NÉBIH által a SZIE Állatorvos-tudományi Karán megszervezett, vadegészségügyről szóló konferencia.
Az érdeklődők összesen 18 előadást hallgathattak meg. Itt a tudósításunk, és minden előadást MEGNÉZHET FELVÉTELRŐL!

Néhány beszámoló ugyan nem kapcsolódott szorosan a címben szereplő témához, de ez jól is volt így, hiszen aki nem a vadászati ágazatban tevékenykedik, az is szélesíthette látókörét. Az egynapos program voltaképp továbbképzésnek is tekinthető. De ha csak a vadegészségügyet nézzük, már csak azért is megérte eljönni a fővárosba, az István utcába: a konferencia összefoglalta mindazt, amit érdemes tudniuk, észben tartaniuk az érintetteknek – az állatorvosok, a vadászoknak, a vadgazdálkodóknak, a hatóság munkatársainak –, hogy a vadászati ágazat utóbbi években vett lendülete ne vesszen el.

Az esemény nívóját emelte, hogy a kormányzat és a szakmai szervezetek is támogatták. A fővédnök dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke volt, ő személyesen sajnos nem tudott részt venni a konferencián. Eljöttek viszont a védnökök: dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár és országos főállatorvos, dr. Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, dr. Sótonyi Péter, az egyetem dékánja, valamint Pechtol János,az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára és az OMVV ügyvezető elnöke. A rendezvény levezető elnöke dr. Gombos Zoltán,a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője volt.

Az eseményt a HUNTINGPress.eu élőben nemcsak élőben közvetítette, de felvétel is készült. Az egész rendezvény és az egyes előadások is megtekinthetőek. Javasoljuk, hogy a lejátszóban a minőséget állítsa maximálisra, így a kivetítő is jól látszik majd (gyengébb számítógépeken akadozhat a lejátszás).

A rendezvény alaphangját dr. Kardeván Endre adta meg. Mint fogalmazott, A vadhús „megújuló természeti erőforrás” és egészséges élelmiszer is, jó minőségű vadhús viszont csak tudatos, szakmailag megalapozott vadgazdálkodásból származhat, ezt a célt szolgálja a konferencia. Kiemelte: az elmúlt négy évben a vadgazdálkodási ágazat és a szakigazgatás együttműködése jelentős szakmai és gazdasági eredményeket hozott. Így például a VM 2010-ben megalkotta a vadhúsrendeletet, amely könnyebbé tette a magyar családok vadhúsvásárlását, valamint a helyben történő értékesítést. Emellett a vadhússal kapcsolatos jogszabályi változások árnövelő hatással voltak, aminek következtében tartósan sikerült magasabb felvásárlási árat elérni a gímszarvas, dám, muflon és őz esetében. Ennek eredményeképp a 2012-13-as vadászati évben a teljes ágazat bevétele 20,3 milliárd forint, ebből a vadhús 5,3 milliárd forintot tett ki, így először haladta meg a külföldi bérvadászatból származó bevételeket. A vadgazdálkodási ágazat tartósan nyereséges lett: 2010-ben még 160 milliós volt az eredmény, a 2013-as idényben viszont már 1,4 milliárdos, ami átlagban minden vadászatra jogosult számára 1 millió forintot jelent. Ilyen eredmények mellett a gazdálkodók több energiát fordíthatnak a szakmailag megalapozott vadgazdálkodásra, ami a vadhús révén a fogyasztóknak is jó. A vadászat kulturális jelentőségének apropóján szólt a március 29-én, szombaton Hatvanban megnyíló Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumról is. Dr. Kardeván Endre beszédét itt nézheti meg felvételről.

Dr. Simicskó István a döntéshozatal felelősségéről és az értékek – például a hungarikumok és az őshonos állatok – megőrzésének fontosságáról beszélt. Mint fogalmazott, a vadászatban és az állatorvoslásban is kulturált, lélekből jövő igényességet lát, amelyeket a konferencia is szolgál. Dr. Simicskó István beszédét itt nézheti meg felvételről.

Pechtol János szerint az előtte szólók beszéde biztatás a szakmának. Úgy véli, hogy a hasonló rendezvények célja, hogy következtetéseket vonjunk le, és egy új vadászati törvény megalkotása előtt különösen nagy szükség van rájuk. A konferencia azt a célt szolgálhatja, hogy az elméleti szakemberek a gyakorlat számára dolgozhassanak ki javaslatokat, technológiákat. A korábbi évtizedekről szólva emlékeztetett az 1965-ben alakult telki vadbiológiai állomásra, amely mellett egy vad vizsgálatára szakosodott labor is működött: ezzel kezdődött az összességében eredményes munka a vadegészségügy területén. Az OMVK főtitkára megjegyezte: hiányoznak a szaksajtóból a régebben megjelenő rendszeres vadegészségügyi rovatokat. Szót ejtett a drasztikusan csökkenő apróvadállományról is, amelynek fennmaradását szintén segítheti a NÉBIH rendezvénye. Ami a nagyvadállományt illeti, ez felfutott, és bár itt is vannak egészségügyi gondok, ezek nem súlyosak. A vadegészségügy kérdése leginkább a vadhúsvizsgálatot érinti, ezen a területen hazánk régen élen járt. Ennek a közfogyasztásra kínált vadhús miatt van nagy jelentősége. Pechtol János beszédét itt nézheti meg felvételről.

Dr. Sótonyi Péter a hazai állatorvosképzésről tartott helyenként szenvedélyes hangvételű előadást. A kezdetektől idézte fel a 227 éves állatorvos-képző intézmény múltját, megemlítve a szakterület nagyjait, történelmének jelentősebb eseményeit. A bőséges képanyaggal fűszerezett előadásban szó esett a jelenről is: az intézmény igen versenyképes az értékmegőrzés, a kimagasló felvételi ponthatárok, a tudományos diákköri tevékenység miatt. A csaknem másfél ezer hallgató angol és német nyelven is tanulhat. Az intézmény gyakorlatilag önfenntartó, és tevékenységét külföldön is elismerik: februárban elnyerték az Európai Állatorvos-képző Intézmények Szövetségének akkreditációját, amelynek így hét intézmény a tagja, további 49 pedig vár a felvételre. Dr. Sótonyi Péter előadását itt nézheti meg felvételről.

Dr. Földi Zsolt, a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának főtanácsadója a klasszikus és az afrikai sertéspestis járványügyi helyzetéről beszélt. A klasszikus esetében felidézte a 2007-ben kitört járvány körülményeit, az ennek kapcsát tett intézkedéseket, így a surveillance program vizsgálatait. Szó esett a mintavételezésről, annak mikéntjéről. Az utolsó KSP eset 2009 februárjában volt, és tavaly június óta az ország hivatalosan mentes a fertőzéstől. Az afrikai sertéspestis azonban valós veszély lehet, különösen amióta az EU-ban is megjelent. A járványügyi helyzet romlott, a jelenlegi cél a betegség behurcolásának megelőzése, illetve felkészülés a megfékezésre, ha mégis felüti fejét hazánkban. Mindennek jogszabályi hátteréről és a konkrét intézkedésekről is hallhatunk az előadásban. Dr. Földi Zsolt előadását itt nézheti meg felvételről.

Egészséges környezet – egészséges vad – ez volt a címe az előadásnak, amelyet Prof. dr. Faragó Sándor tartott. A Nyugat-magyarországi egyetem rektorának jelképes megállapítása szerint beteg az apróvad. A téma nem kapcsolódott szorosan a konferenciához, hiszen az állomány hanyatlásáról volt szó. Hogy megállapítsa ennek okát, statisztikákat, grafikonokat vizsgált és elemzett, és javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására. A megoldás az úgynevezett bölcs hasznosítás, angolul „wise use” lehet. Erre pénzt kell áldozni, és magába foglalja a rossz élőhelyek fejlesztését, a megfelelő élőhely-szerkezet és hálózat kialakítását és a kártevő fajok szabályozása minden törvényes eszközzel. Miként az állatorvoslásban, itt is lehetnek a „gyógyítón” kívülálló körülmények, például a rossz időjárás, a földtulajdon immobil jellege. De ha semmilyen terápia sincs, akkor fellángolhat a betegség, és a helyzet tovább romlik. Prof. dr. Faragó Sándor előadását itt nézheti meg felvételről.

Dr. Hóvári Márk Harald, a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának járványügyi referense az egyik legismertebb zoonózis, a veszettség aktuális kérdéseiről szólt. Az Egészségügyi Világszervezet térképén láthattuk a kór európai elterjedését a vadállománynál. A leggyakoribb terjesztője a róka, de hazánkban 1992 óta a vadfaj orális immunizálásával sikerült visszaszorítani a betegséget. Tavaly szeptemberben ugyan Bács-Kiskun megyében megjelent a veszettség, ám a területen utoljára 2007-ben vakcináztak. Az eset 50 kilométeres körzetében gócvakcinázást és rendkívüli mintavételezést rendeltek el. A szakember szerint ország a közeljövőben ismét mentes lehet a veszettségtől, ezzel együtt mindig jusson eszünkbe a kór, ha rendellenesen viselkedő állattal találkozunk, rókadöghöz pedig mindig műanyag vagy gumikesztyűben nyúljuk, illetőleg műanyag zsákban szállítsuk – hívta fel a figyelmet. Dr. Hóvári Márk Harald előadását itt nézheti meg felvételről.

Ha volt kakukktojás az esemény programjában, az bizonyára dr. Bognár Lajos előadása lehetett: a VM élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a januártól megváltozott vadászvizsga szabályozást ismertette (Cseke Sándor jegyzetét a témában itt olvashatja). Dr. Bognár Lajos előadását itt nézheti meg felvételről.

A vadon élő állatok gümőkórjáról, a betegség aktualitásairól tájékozódhatunk dr. Jánosi Szilárd, a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága laboratóriumvezetőjének előadásából. A szarvasmarha gümőkórjától hazánk több évtizedes erőfeszítés után mentes – szögezte le. A vad esetében viszont Európában a betegségnek vannak természetes rezervoárjai, így a borz, a párosujjú patások vagy éppen a farkas. Hazánkban két régióban fordul elő a kór: Komárom-Esztergom megyében és Pest megye északnyugati részén (bár kimutatták már a főváros közigazgatási határán belül is), valamint Somogy, Tolna és Baranya megye egymáshoz kapcsolódó területein. Hogy a betegséget megelőzzük, nagyon fontos, hogy csak ellenőrzött vadhúst vásároljunk, illetve monitoringozni kell a betegséget az ország területén, amibe a vadfeldolgozókat is be kell vonni. Végül a jellegzetes elváltozásokat, a tüdőben, emésztőrendszerben kialakuló, tályogra emlékeztető, sűrű, krémes tartalommal telt gócokat is megismerhettük hála dr. Csivincsik Ágnes fotóinak. Dr. Jánosi Szilárd előadását itt nézheti meg felvételről.

Jó tájékozódni a viszonylag ritka kórokról is, ezért is volt hasznos a vadászebek Aujeszky-betegségéről és ehhez kapcsolódóan a vaddisznók Aujeszky-vírus fertőzöttségéről szóló, igazán szakmai előadás, amelyet dr. Molnár Tamás, a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának nyugalmazott osztályvezetője tartott. Az európai elterjedés és a külföldi kutatási eredmények ismertetéséből kiderült, hogy csak Svédországban és Litvániában nem mutatták ki a betegséget, a szeropozitivitás pedig Alsó-Ausztriában a legnagyobb, 60,5 százalékos. Magyarországon 1998 és 2006 között volt házi sertés mentesítési program, azóta nem volt fertőződés, az viszont kérdéses, hogy veszélyforrás-e a vaddisznó. A vadászok számára a kutyák fertőződéséről szóló információk lehetnek fontosabbak. Európában csak elszórva regisztráltak egy-egy ilyen esetet. Magyarországon 2011 végén a betegséget négy vaddisznóhajtáson megfertőződött kutyában mutatták ki, ugyanakkor egy rókában is, amely feltehetően fertőzött vaddisznó zsigereiből ehetett. Jó ismernünk a tüneteket a betegségre egyébként igen fogékony ebeknél: láz, nyugtalanság, izgatottság, agresszivitás, bőrviszketegség, amely akár a végtagok rágásával, öncsonkítással is járhat, majd bénulásos tünetek, és agy- illetve gerincvelő-gyulladás következtében 48 órán belül elhullás. Vírusterjesztő szerepük a kutyáknak nincs, és a vaddisznózsigerek elfogyasztásával, vaddisznók váladékával való érintkezés útján, valamint házi sertés belsőségek elfogyasztásával fertőződhetnek meg. Mivel az ebek számára nincs engedélyezett vakcina, csak a fentiek észben tartásával védekezhetünk az Aujeszky-kór ellen. Dr. Molnár Tamás előadását itt nézheti meg felvételről.

Prof. dr. Sugár László, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara Vadbiológiai és Etológiai Tanszékének professor emeritusa a vadászokat és társaikat veszélyeztető galandférgekről beszélt.  A társak alatt a kísérőket, közvetlen környezetüket és a kutyákat értjük. A galandférgek fajtáinak, előfordulásuk, biológiájuk általános áttekintése után a cisztás echinokokkózis részletes ismertetése következett.

A biológiai ciklusról, a több év után jelentkező tünetekről, az európai elterjedésről, a lehetséges kezelésekről érdemes tudnia minden hazai vadásznak. Mint megtudhatjuk, a fő veszélyforrás a zsiger, amelyet elfogyasztva fertőződik a kutya, és átadja a parazitát az embernek. Ami az aveoláris echinokokkózist illeti, ezzel a kutya helyett a róka és újabban az aranysakál révén fertőződhet az ember, miután ezek fertőzött kisrágcsálókat fogyasztanak. Igaz, kutyában és macskában is kimutatták már a parazitát, amelynek elterjedése az utóbbi években egyre nő Európában; a rókákban három megye híján mindenhol kimutatták már. Prof. dr. Sugár László előadását itt nézheti meg felvételről.

A vadegészségügy az oktatásban, kutatásban, diagnosztikában betöltött szerepét dr. Gál János, a SZIE Állatorvos-tudományi Kara januártól működő Egzotikus Állat- és Vadegészségügyi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense mutatta be. Miután felidézte, ki és milyen formában foglalkozott a múltban a kar szakterületével, ismertette a kar munkáját. Egyik fő feladata a vadegészségügyi szakállatorvosok képzése, ez ügyben már egyeztető tárgyalások folynak más intézményekkel. A másik fontos profil az egzotikus állatok ellátása. Emellett foglalkoznak szakértői munkával, vadgazdálkodóknak kínálnak vadfajokra kidolgozott állategészségügyi monitoring rendszert (jelölést, vizsgálati anyag gyűjtését), prevenciós protokollok kidolgozását. A vaddisznót is be tudják fogni, hogy megjelöljék, vagy esetleg vakcinázzák, hogy kocánként több felnevelt malacot biztosítsanak (kétséges, mekkora igény lehet minderre – a szerk.). Végül, de nem utolsó sorban kutatási projekteket is folytat a tanszék, amelyek segíthetik a vadgazdálkodást. Dr. Gál János előadását itt nézheti meg felvételről.

Az előbbi témához kapcsolódva a SZIE Állatorvos-tudományi Karán folytatott vadgazdálkodási képzést ismertette dr. Marosán Miklós, a Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A kezdetektől mutatta be a képzés három fő korszakát, nagy vonalakban a tantervet. Szót ejtett a személyi állományról is. Kiemelte: a státuszban lévő oktatók mind rendelkeznek tudományos fokozattal, gyakorlattal és egy kivétellel felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel. Többségük gyakorló sportvadász. A szakirány elvégzése évente a hallgatók 25 százalékának, 15-16 személyek ad felsőfokú vadgazdálkodási szakképesítést ad az állatorvosi diploma mellé, és mentesít őket az állami vadászvizsga elméleti része alól. A képzés színvonalát jelzi, hogy az Országos Felsőoktatási Vadászvetélkedőn az intézmény a csapatversenyben, illetve a csapat egyik tagja egyéniben is II. helyezést ért el. Az egyetem a jövőben tovább szeretné emelni a képzés nívóját több gyakorlattal, tanulmányi utakkal, szakmai szervezetekkel való együttműködéssel, és esetleg angol nyelvű oktatással. Dr. Marosán Miklós előadását itt nézheti meg felvételről.

A konferencia témájától és általában a gyakorlattól eltávolodva, helyenként filozófiai síkon közelítette meg a vadászatot dr. Visnyei László, aki a vadvédelem és az etika kapcsolatát tárta fel. Mint mondta, a „sötétzöldek” nem látják át, hogy az igazi, reális állatvédők a vadászok, és érzelmi alapon kezelik az természet védelmét. Megjegyezte: erre Fekete István munkássága és életútja a legjobb bizonyíték. Az állatvédelem az ember felelősségének gyakorlati megnyilvánulása a rábízott állatok felett, a vadászetika pedig az ősi hitvilágban gyökerezik – fogalmazott a több mint negyven éve vadászó egyetemi oktató. Dr. Visnyei László előadását itt nézheti meg felvételről.

 A közfogyasztásra kerülő elejtett vaddal kapcsolatos élelmiszer-higiéniai ellenőrzések tapasztalatairól, valamint az illegális kereskedelem felszámolásának lehetőségeiről adott elő dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója. A Hivatal általa vezetett szervezeti egységét másfél éve hozták létre, mert az utóbbi években több felől jelezték az igényt egy hatósági elem megalakítására, amely képes gyorsan és hatékonyan, akár egy időben, több helyszínen fellépni az illegális, élelmiszerláncot veszélyeztető tevékenységek ellen. A munkatársakat több szakterületről válogatták össze: van köztük állatorvos, kertész, járványügyi szakember, jogász, informatikus, sőt volt NAV-os vagy éppen rendvédelmi dolgozó. Az Igazgatóság együttműködik az adóhatósággal és a rendőrséggel (ez utóbbinál saját összekötő tisztje is van), a társhatóságok adatbázisában rendelkezésre álló információkból, adatgyűjtéssel dolgozik, aprólékosan kidolgozott akciótervek alapján. Az eredmények a fennállás óta: 551 ellenőrzés, 3490 tonna termékkel kapcsolatos intézkedés, 1031 tonna termék megsemmisítése, 199,2 millió forintnyi kiszabott bírság, 8,2 milliárd forintnyi áfa- és adóelkerülés megállapítása, 42 millió forint eljárási díj. Ez az utóbbi összeg az Igazgatóság munkatársainak 7 havi munkabérének fedezete. Ami a vadászatot illeti, eddig körülbelül 30 ellenőrzést tartottak vadbegyűjtő helyeken, vadfeldolgozóknál, vendéglátóhelyeken, különös tekintettel a közfogyasztásra szánt vadra. Az igazgató felhívta a figyelmet a 43/2011 (V. 26.) VM rendelet, azaz a „vadhúsrendelet” rendelkezéseire a vadászatra jogosult kötelezettségeire vonatkozóan. Ilyen a nyilvántartások vezetése, szükség esetén a mintavétel, a bejelentések teljesítése. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a leggyakoribb szabálytalanságok a változások bejelentésének elmulasztása, a nyilvántartások nem megfelelő vezetése, a tárolás, szállítás higiéniai előírásainak be nem tartása. Megjegyezte: probléma, hogy az érintettek nem mindig vannak tisztában a rájuk vonatkozó jogszabályokkal. Dr. Helik Ferenc előadását itt nézheti meg felvételről.

A vadegészségügyhöz lazán kapcsolódó téma: egy az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerülő kérdésről, a vadhús lehetséges szerepéről a közétkeztetésben ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke beszélt. Miként korábban már sokszor, kiemelte a vadhús egészséges jellegét, és hangsúlyozta: sokkal többnek kellene fogynia itthon, ami az egészséges táplálkozást és a vadgazdálkodási ágazatot is erősítené, ehelyett 80-90 százaléka exportra megy. Az alelnök szerint a Kamara hozzájárulhat a hazai vadhúspiac erősítéséhez: segíthet kommunikálni, hogy a helyi termelők, a feldolgozó vállalkozások számára jó lehetőség a közétkeztetés, amelynek célja a minél több helyben termelt alapanyagból, helyben előállított élelmiszer biztosítása a közétkeztetés számára. Ifj. Hubai Imre előadását itt nézheti meg felvételről.

Ha már vadhús: dr. Herényi Bulcsú, a NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság osztályvezetője az elejtett vad felhasználásának és értékesítésének aktualitásairól és változásairól beszélt. Mint mondta, az európai uniós jog leginkább a feldolgozókba és a külföldre való szállítást szabályozza, míg a 43/2011 (V. 26.) VM rendelet a belföldi értékesítést. Az értékesítési csatornák, főbb szabályok mellett azt is megtudhattuk, hogy a külföldre való szállítás esetében május 1-jétől várhatóan további adminisztrációs kötelezettség várható: hatósági ellenőrnek kell majd szállítási dokumentációt kitöltenie, ami szintén a nyomon követhetőséget szolgálja majd. A témában egyeztetések zajlanak az EU-val, és talán könnyítések is várhatók, ugyanis bizonyos esetekben (például ha a határ közelében egy külföldi feldolgozó közelebb van, mint egy belföld) a szabályozás fölöslegesen bonyolítja az értékesítést. Összegezve tehát: a vonatkozó jogi háttér – leginkább a vadhúsrendeletnek hála – egyszerűsödött, ám a rendszer még mindig nem tökéletes, ezért folyamatosan felül kell vizsgálni és alternatívákat kell keresni. Dr. Herényi Bulcsú előadását itt nézheti meg felvételről.

Ismét vadegészségügy: az utóbbi évtizedek tapasztalatait mutatta be dr. Erdélyi Károly, a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriumvezetője. Mint fogalmazott, ez a szakterület voltaképp polihisztorokat kíván, akik a vadbiológiához, a vadgazdálkodáshoz, járványtanhoz is konyítanak, és vannak terepi ismereteik, kapcsolataik. Az intézmény múltja az Országos Állategészségügyi Intézet 1977-es létrejöttéig nyúlik vissza. Több átmenet után alakult meg az Emlős-, vad- és baromfibetegségek laboratóriuma, ahol jelenleg két munkatárs bír a fent felsorolt szaktudással és készségekkel. A feladatok közé tartozik a vadon élő állatok, a tenyésztett vad, az állatkerti, egzotikus és laboratóriumi állatok vizsgálata. A ’80-as évek óta jóval kevesebb lett az intézmény munkája – jegyezte meg dr. Erdélyi Károly. A 2000-es évek óta stagnál a beküldött mintaszám, és inkább konkrét problémák kivizsgálásával foglalkoznak, mint például a madárinfluenza járvány. Néhány téma, amellyel a labor foglalkozott, és amelyek kapcsolódnak a vadgazdálkodáshoz: a mezei nyúl tularémiája, a nyugat-nílusi láz, amelyre a héja nagyon fogékony, az őzek fibropapillomatosisa. Dr. Erdélyi Károly előadását itt nézheti meg felvételről.

Újfent egy kikacsintás a vadegészségügyhöz képest: a vad által okozott erdő- és mezőgazdasági kárról és az ellene való védekezésről tartott előadást dr. Somogyvári Vilmos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Igazgatóságának szakértője. Ez azok számára tartogathatott újdonságot, akik teljesen járatlanok a vadászatban. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adataiból láthattuk, hogy nő a nagyvadállomány az utóbbi évtizedekben, ami további veszélyek, kockázatok növekedésével jár. Hallhattuk, mitől függ a vadkár mértéke, melyik vadfaj milyen kultúrában okoz jellemzően nagy kárt, és mik a leggyakoribb megelőzési, elhárítási módszerek. A NAK célja, hogy az új Vadászati törvényben mindenki számára elfogadható legyen a vadkár szabályozása – szögezte le a szakértő. Dr. Somogyvári Vilmos előadását itt nézheti meg felvételről.

A hazai zárttéri vadtartás lehetőségeit foglalta össze dr. Zsigmond Richárd, a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója. Mint megjegyezte, az utóbbi években többször felmerült, hogy van-e szükség egyáltalán a mai nagyvadlétszám mellett a tenyésztett vadra, ám ez a kérdés nem érinti a hatóság munkáját. Az országban jelenleg 116 kifejezetten vadászati célt szolgáló vadaskert, 29 oktatási, kutatási céllal létrehozott vadaspark, valamint 183 vadhús előállítására létrehozott vadfarm található. Állategészségügyi szempontból a több száz hektáros kertek a nagy egyedszám miatt jelentenek járványkockázatot, annál is inkább, hogy az elhullást is gyakran csak későn észlelik. A veszélyeket a vad beszállításának szigorú szabályaival lehet kiküszöbölni. Vadasparkokat csak vadászterületen lehet létrehoznia a vadászatra jogosultnak, rendszerint legfeljebb 10 hektárosak, és jellemzően az öt hazai nagyvadfajt találjuk bennük. A kis egyedszám miatt itt könnyű észrevenni a betegséget. A farmok belterületen is működhetnek, a méret és az egyedszám is változó. A legtöbb ilyet Bács-Kiskun megyében jelentették be, rendszerint vaddisznót tenyésztenek bennük. A hatóság szempontjából ezek a legérintettebbek. Ezzel együtt a tapasztalat az, hogy bár az engedélyezéskor minden a szabályoknak megfelelő, később meglehetősen rugalmasan kezelik az előírásokat az üzemeltetők. A hatóság évente egyszer köteles ellenőrizni ezeket, és általában a nyilvántartások kelezésében van a legtöbb kivetnivaló. Dr. Zsigmond Richárd előadását itt nézheti meg felvételről.

Az utolsó előadást dr. Szalay Orsolya, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság hatósági állatorvosa tartotta a vadfeldolgozó üzemek létesítésének és működtetésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről. Az ismertetett 2013-as statisztikákból kiderült, hogy a feldolgozott vad 40 százalékát a vaddisznó adja, körülbelül a felét a többi nagyvadfaj, a tenyésztett nagyvad aránya fél százalék, az apróvadé 9. A legtöbb vadat Öreglakon dolgozzák fel. Újból hallhattunk az EU-s és a magyar, az értékesítésre vonatkozó szabályozásról, megtudhattuk, mi minden kell a dokumentációhoz, amelyet a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához kell benyújtani, amely a működési engedélyt kiadja. A higiénia vonatkozásában külön figyelmet kell fordítani a nyersanyagokra, a környezetből érkező és a feldolgozás során bekerüli szennyeződésekre. Szó esett a vadhúsvizsgálat lépéseiről, folyamatáról, a nyomon követésről és a tárolás, szállítás szabályairól. Dr. Szalay Orsolya előadását itt nézheti meg felvételről.

Forrás: HuntingPress