Nagy Zoltán, nyíregyházi vendégvadász, dámszarvasbikára vadászott barcogásban, Békés megyében, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság területén. Tavaly járt ott először vadászni, ahol szép vadászélményekkel gazdagodott. Muflonkosra vadászott – amire a menyasszonya hívta meg, mivel ekkor töltötte be a 40-ik születésnapját. Az utolsó nap, a sikeres vadászat után, Molnár Lajos mutatott neki egy videófelvételt, amely egy különleges, feketeszínű dámszarvasbikáról készült. Akkor már dámszarvasra nem lehetett vadászni, de elhatározta, ha úgy hozza a sor, 2022-ben rácserkel – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Nagy Zoltán.
Nagy Zoltánt megkérte vendéglátóit, ha bármilyen vadászati lehetőség merülne fel, szívesen visszatérne Bélmegyerre. Teltek, múltak a hónapok, a fekete dámszarvasbika azonban nem hagyta nyugodni Nagy Zoltánt. Hónapokkal később, barcogásban, csörgött a telefonja. A telefont a kézbe véve látta, hogy Bélmegyerről keresik. A különleges dámbikára, ha szeretne, rácserkelhet! Érthető, hogy a vadászláz óriási lett benne, úgy, hogy a részleteket telefonon már meg is beszélték.
Végül, sok-sok szervezést követően egy késő délután értek ki a területre. A körülmények aznap nem voltak ideálisak, de Bélmegyer és a kastély most is mély benyomást tett rá. Hallani a barcogást az erdő mélyéről, egy olyan élmény, ami még a helyben élő hivatásos vadászokat is magával ragadja. Az első alkalommal csak megpillantani tudták az öreg fekete dámbikát. A rövid, nyugtalan éjszaka után, a reggel már kinn érte őket a területen. Elkezdődött a vadászat legizgalmasabb szakasza, a cserkelés. Hárman cserkeltek. Lassan, egymás nyomába lépve haladtak előre. Zoltán mennyaszonya, Erika folyamatosan figyelt, hallgatózott és fényképezett – ő volt a harmadik a vadászaton. Ekkor, egy váratlan dolog történt. Az előttük lévő bika vélhetően elugrott, és ekkor, barcogást hallottak, pontosan abból az irányból, amerről jöttek! Azonnal megfordultak. Akkor mertek csak haladni a hang irányába, amikor barcogott a bika. Egyszer csak megpillantották a bikát, amely körülbelül 30 méterre volt tőlük. Ám ugyanabban a pillanatban, a nagyvad elugrott és a szomszédos erdőrészletbe váltott át. Az események hirtelen felgyorsultak és követték a dámbikát. A dámszarvas nem tartotta a helyét, talán megérezhetett valamit. Másodjára is elugrott, pontosan abba az irányba, ahol először meglátták. Ekkor Nyíri Zoltán hivatásos vadász egy pillanatra megállt: „Tudom, hol fog visszaváltani – induljunk el a másik erdő irányába!” – mondta.
Egy rövid ideig felültek egy magaslesre, ahol azonban csak tarvadakat láttak, majd tovább cserkeltek a barcogás irányába. Közel egy óra telt el, de nem haladtak többet 100-150 méternél. A cserkelés során olyan ügyesek voltak, hogy többször tarvadak bukkantak fel, tőlök alig 20-30 méterre. Amikor már majdnem elérték a fekete dámszarvast, egy félszárú dámbika jelent meg előtük. Nem lehetett messzebb 20 méternél. Észrevette a vadászokat, és a lehető legnagyobb zajt keltve átrobogott az erdőn, a fekete dámszarvas felé vezető úton. Ekkor még a sokat látott hivatásos vadász is biztos volt abban, hogy itt most véget ért a hajnali cserkelésük. Miután elcsendesett az erdő, legnagyobb meglepetésükre a fekete bika állt előttük és újból barcogott, mintha néhány perccel korábban semmi nem történt volna. A vadászszerencse megfordult, ezt már mindenki érezte. Megszületett a bírálat is: kicsivel nagyobb, mint az előzetesen megbeszélték. A trófea nagyobb lesz mint 3,5 kilogramm!
A nyíregyházi vendégnek választania kellett. Előttük a fekete dámbika barcogott, miközben gyorsan végiggondolta a lehetőségeit.Mindenki várt és végre megszületett a döntés. A vadászok szemmel s pár szót váltva egymással, megegyeztek. A vadász egy fa mögött helyezkedett el, várta a megfelelő pillanatot. A dámbika mindenre figyelt, de a vadászokat most harmadjára sem vette észre. A vadászok ezalatt szinte eggyéváltak a természetettel, feszülten, minden idegszálukkal figyeltek. Siettetni nem lehetett az eseményeket. Várni kellett, majd lassan egy olyan helyre lépett ki a vad, ahol minden optimális volt a rálövésre. A bika balra kifordult, körülbelül 50 méterre, egy pillanatra ránézett. Ekkor célzott lövést tett a nyíregyházi vadász a nagyvad blattjára. Minden vadász, amikor lövést tesz bármilyen vadra, kicsit aggódik – így volt ez Zoltánnál is. Több órányi cserkelés után, eljött a várva várt pillanat, amikor nem lehet hibázni. A .308-as kaliberű fegyveréből leadott lövés becsapódása jól hallatszódott, a dámbika egyértelműen jelezte a lövést, de elugrott egy sűrűbb részre.
Elcsendesett az erdő, mindenki egy pillanatra megállt, a vadászok egymásra néztek. Tudta mindenki, hogy a lövést sikerült, aggódni már nem kell senkinek. Várni kell néhány percet, minden rendben lesz! – szólt nagyon halkan a kísérő vadász. A vadászat során a legkritikusabb helyzet a rálövés helyének, és a vad keresésének pillanatai. Szerencsére ez a különleges nagyvadat a rálövés helyétől alig 10 méterre találták meg. A fekete dámszarvas birtokba vétele után mindenki válláról lekerült a teher, óriási volt az öröm.
Kevesen tudják, hogy sokszor a kísérővadász jobban aggódik, mint a vendég. A dámszarvasbika életkorát 12 évre becsülték, trófeatömege 3,66 kilogramm, a bírálaton a trófea aranyérmes minősítést kapott. Bélmegyer felejthetetlen élménnyel gazdagította a nyíregyházi vadászt, aki a különleges vadat kipreparáltatja. Az életben talán egyszer van ilyen lehetőség – zárta beszámolóját Nagy Zoltán.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely / Fényképek: Gárdonyi Erika
Forrás: Agrojager
