aranysakal bakonySulák Tamás és Stribl József vadkárelhárító vadászatra indult a Kelet-Bakony lábánál elterülő vadászterületen.

A területen jelentős a nagyvadállomány, amely az őszi betakarításokig jelentős kárt okozhat a kukorica állományokban. Kora este indultak ki és úgy tervezték, hogy egész éjjel kint maradnak. Optimálisak voltak az időjárási feltételek: nem volt túlságosan hideg és a szél sem zavarta őket.

Az éjszaka folyamán időnként gímszarvasokat láttak a távolban, és néhány őz legelészett körülöttük. Hajnali két óra körül a távolban egy őz riasztott és hirtelen futásnak eredt. Valamitől megrémült, egy csatorna irányába menekült. A kereső hőkamerában az őz mögött három aranysakált pillantottak meg, amik hajtották a rémült vadat. A sakálok egy nádast elérve azonban abbahagyták az őz kergetését, onnan nem mozdultak. A hajszában talán elfáradtak, és nem tartották érdemesnek a további üldözést.

Nincs mit veszíteni! – gondolta Tamás és elővette a kedvenc nyúlsíró sípját. Az első strófa után az egyik sakál azonnal a hang irányába indult, a másik két egyed azonban helyben maradt. A ragadozó félelemérzet nélkül közelített a magasles irányába, megállás nélkül egyre közelebb jött. Amikor már viszonylag közel, körülbelül 60 méterre lehetett, a toportyán óvatossá vált. Szél alá próbált kerülni, kereste a sérült zsákmányt, szimatolt. Amikor egy pillanatra megállt, addigra a vadász már felkészült a pontos lövéshez. Fegyverét kibiztosította, várt. A fegyverlámpája villanását azonnal a rálövés követte. Az általános tapasztalat szerint a sakál a fegyverlámpára fényére azonnal elugrik, így nincs vesztegetni való idő. A lövést követően a csöndes éjszakában a becsapódás hangja tisztán hallatszott, ennek ellenére a nádifarkas még 20 métert megtett. A másik két egyedet is próbálták behívni, de többet nem látták őket. A birtokbavételt óriási öröm fogadta, mivel Sulák Tamás elejtette élete első aranysakálját . A ragadozó trófeája most a bírálatra vár – tudta meg az Agro Jager News.

Írta és fényképezte: Sulák Tamás és Stribl József

Forrás: Agrojager