Ráckeresztúron, a Zöld Erdő Vadásztársaság vadászterületén esett a fényképen látható őzbak, amelyet a vadásztársaság elnöke, Nagy László hozott terítékre.
Az őzbakot, rejtőzködő élete miatt, nagyon keveset lehetett látni, így a vadászat kimenetele rendkívül bizonytalan is volt. Az elnököt Rádi Imre, a társaság hivatásos vadásza kísérte – tájékoztatta az Agro Jager Newst Brunner György, a vadásztársaság gazdasági vezetője.
Ráckeresztúr, Fejér vármegyében, Ercsi és Martonvásár között fekszik. A település a Szent László-völgy végében található. Régóta lakott településünk és a területén már a rómaiak jelentős építkezéseket folytattak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rómaiak útjai, amelyek alapjai a fagyhatár alá értek le. A különféle méretű, az alapba épített anyagokat mészhabarcsba ágyazták. Kétségtelen tény, hogy az élénk kereskedelmi és katonai utak, egy virágzó település képét rajzolják ki. A magyarok bejövetele után a tatár pusztítja el Keresztúrt és történetét, valójában Nagy Lajos királytól számítják a helyiek. Ebben a községben gazdálkodik a Zöld Erdő Vadásztársaság.
A vadásztársaság és a település ma is frekventált helyen fekszik. Éppen napjainkban, a villamos hálózat fejlesztés miatt, a zavarás kimozgatta az őzbakokat a helyükről és a megszokott területen, sajnos nincsenek ott a megfigyelt őzek. Délután volt és hosszas keresés után akadt meg a szemük a kiszemelt őzbakon. Persze, ahogy lenni szokott, a leereszkedő szürkület már nem engedte a biztonságos elejtést. Ha fájó szívvel is, de önmérsékletet gyakoroltak és a vadászat hagyományainak élve, haza indultak.
A hajnal nehezen érkezett el s annak ellenére, hogy már sötétben kint voltak, több órás cserkelés után sikerült ismét megpillantani. Ez a vadászati forma talán a legnehezebb, mert a szélirány, a vadászok csapája, mind-mind megnehezíti a vadászatot, miközben elképzelésük sincs, hogy a keresett őzbak éppen nem kerül szél alá, vagy keresztezi a vadászok nyomait. A szerencse mellett, éppen annyira kell ügyesnek is lennünk. A csapadékos tavasz, a gazdag harmattól roskadozó, derékig érő fű okán a vadászok helyzete jelentősen romlott, mert a vizes, hideg ruhákban elnehezülve, a figyelem is mindig, mindig rosszabbodik.
Az őzbakot végül egy rozstáblában fedezték fel. Teljesen bőrig ázva került a lőbotra a fegyver és a 170 méterre álló őzbak tűzben rogyott. Az elnök pontos lövéssel tisztelte meg az őzbakot. A trófea tömegét, mintegy 300 grammra becsülték – tájékoztatta az Agro Jager Newst Brunner György, a vadásztársaság gazdasági vezetője.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Rádi Imre hivatásos vadász, Zöld Erdő Vadásztársaság
Forrás: Agrojager