Balmazújvárosban került megrendezésre a kétnapos program a Országos Magyar Vadászkamara szervezésében. A vadászati törvény 2015. évi módosításával az agarászat szerelmeseinek évtizedes vágyai teljesültek azzal, hogy a jogszabály megteremtette az alapfeltételeit a magyar agárral történő vadászatnak. A kapcsolódó rendelet később finomhangolta a részletszabályokat, ezt követően a feladat azokra a szervezetekre hárult, amelyek az agarak vadászati alkalmassági vizsgafeltételeit, illetve a magyar agárral vadászni kívánók kiegészítő vizsgájának követelményeit határozzák meg.
A magyar agár vadászati alkalmassági vizsga vonatkozásában a Vadászkamara Kinológiai Szakbizottságának (későbbiekben: szakbizottság) feladata a szabályrendszer összeállítása és annak az érintett agarász szervezetekkel való elfogadtatása.
Ez a vizsgaszabályzat az elmúlt évben összeállításra került, ezt követően az agarak vadászati alkalmasságát eldönteni hivatott úgynevezett Vadászati Alkalmassági Vizsga (későbbiekben: VAV) bírók képzése és vizsgáztatása volt a következő lépés. A Vadászkamara 2015. évben szervezett bírói képzést, de mivel az agarászat jogi háttere akkor még nem volt teljes, az akkor elméleti vizsgát tett bírók részére a Vadászkamara idén gyakorlati képzést és vizsgát szervezett.
A kétnapos programra 2019. november 8-9. között került sor, a rendezvény házigazdája a Balmaz-Vad Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Egyesület. A rendezvényre azok a korábban már elméleti vizsgát tett bírók kaptak meghívást, akik a 2015. évi bírói képzés során jelezék szándékukat az agarász VAV bírói vizsga iránt.
Az első nap délutánján Dr. Sándor Gyula, a szakbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket és összefoglalta az elmúlt évek agarászattal kapcsolatos eseményeit, örömét fejezte ki azért, hogy szerencsés esetben az idei évben valamennyi akadály elhárulhat az agarászat tényleges gyakorlása elől. Köszönetét fejezte ki a magyar agarat, mint fajtát gondozó szervezeteknek, a konstruktív hozzáállásért és segítségért, amit a szabályzat kialakításakor kifejtettek.
Ezt követően Pomázi Ágoston a szakbizottság tagja részletesen ismertette a szabályzat egyes pontjait és a bírálat menetét az egységes bírói szemlélet megteremtése érdekében. Magyar agár vadászati alkalmassági vizsgát tenni természetes körülmények között vadászaton, továbbá mesterségesen kialakított, valamennyi bírálandó feladatot vizsgálható körülmények között (műnyúlon) lehet. A nap hátralévő részében a vacsorát követő kötetlen beszélgetésekben, nem meglepő módon az agarászat volt a fő téma.
Másnap reggel a házigazda vadászterületén, a szükséges engedélyek és hozzájárulások birtokában vadászati körülmények között zajlott a gyakorlati képzés és vizsga. A vonalban felállt és hajtó bírók előtt egy-egy pár agár várta a felkelő mezei nyulakat és agárpárnak bemutatott nyúlra a kijelölt vezető engedte az agarakat. Minden egyes futást követően a visszaérkezett agarakat ismét vezetékre véve, a vizsgázó bírók egyesével értékelték az agarak munkáját, majd az adott munkafázis osztályzatát kollektíven, a bírálati szemlélet egységesítésével határozták meg.
Az előző napi egész napos eső nem kedvezett a vadászat eredményességének, de az agarak munkája, kitartása, vagyis a teljes feladatsor bírálható volt. Összességében mindhárom pár agárnak két-két futásra volt lehetősége.
A gyakorlati képzés és vizsga a Látóképi csárdában ért véget, ahol az ebéd elfogyasztását követően került sor az eredményhirdetésre és az oklevelek átadására.
A lebonyolításért külön köszönet illeti a Balmaz-Vad Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Egyesület vezetőségét és a szakszemélyzetet. Köszönjük Tar Imrének és Kordás Istvánnak az előkészületeket és az agarászat során korábban megszerzett tapasztalataik átadását.
Forrás: OMVK
