Dr. Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke levélben arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium is elismeri a vadászkutyák jelentőségét a vadgazdálkodásban, ezért támogatja a javaslatot.
Sáringer-Kenyeres Tamás, KDNP-s országgyűlési képviselő nyújtotta be a módosító indítványt a T/13139. számú törvényjavaslathoz, hogy a VAV vizsgával rendelkező vadászkutyákat is sorolják a munkakutyák közé. Az aktívan vadászó, vizsgázott munkakutyákat Országos Magyar Vadászkamara tartja nyilván. A VAV vizsgának nem feltétele a törzskönyvezés.

Az ebrendészeti hozzájárulás alól a jelenleg hatályos jogszabály, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998. évi XXVIII. törvény szerint jelenleg a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutyák mentesülnek. Ez egészülne ki az indítvány értelmében „az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező” ebekkel.

Az indítvány indoklása:

„A vadászkutya szerepe a vadgazdálkodásban meghatározó, a sebzett vad terítékre hozatalának anyagi és állatvédelmi aspektusai is vannak. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény előírja, hogy a vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni, valamint a vad keresésére, felkutatására csak igazoltan vadászatra kiképzett kutyát lehet alkalmazni.

Az érintett kutyák vadászati alkalmasságát az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetein keresztül igazolja, a vizsgázott ebekről az OMVK pontos nyilvántartást vezet, a melyben a származási igazolással nem rendelkező – nem törzskönyvezett –, de aktívan vadászó ebek is regisztrálva és azonosítva vannak. Az aktívan vadászó munkakutyák jelentős hányada a hivatásos vadászok tulajdonában van, azok tartásának, orvosi ellátásának, kiképzésének költsége a hivatásos vadászokat terheli.”

Forrás: HuntingPress