A dám a gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű szarvasféle. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát pedig borjúnak nevezzük. A dámszarvas ivari kétalakúsága a bikák nagyobb testméreteiben és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs formája eltér a gímszarvasétól, a középág felett lapát képződik, ezért agancsát dámlapátnak is hívjuk.
A dám szőrzete többnyire rozsdavörös, amelyet krémszínű, pénzérme nagyságú foltok díszítenek, de van fekete (az állomány 5-30 százaléka) és ritkán fehér színváltozata (1 százalék) is. De az átmeneti szürke típus akár 50 százalékban is előfordulhat az állományokban. Az ismertetett színváltozatok együtt jelentkeznek ugyanabban a populációban.
A dám előfordulása eredendően Törökországra és a Balkánra terjedt ki, betelepítése következtében ma Európa csaknem valamennyi országában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is honos. Hazánkba legkorábban Hunyadi Mátyás vagy az Anjou-királyok idején telepíthették be a vadasparkokba. Szabadon élő dámokról XVIII. század előtti adatunk nincs.
A dám szaporodását barcogásnak hívjuk, amelynek fő ideje október. A hagyományos barcogóhelyen a bikák úgynevezett barcogóteknőt kaparnak a talajba. A teknő olyan nagyságú, hogy a bika kényelmesen bele tudjon feküdni, mélysége 10-20 centiméter. Egy barcogóhelyen akár 40-50 teknőt is össze lehet számolni. A bika ebben a teknőben tartózkodik, ebbe vizel, s rendszeresen megjelöli ondójával is. A barcogóhelyre érkező teheneket, ünőket a bika a barcogóteknője felé terelgeti.
A vemhessegi idő a tehén korától függően 230 nap, azaz kb. 7 hónap. A borjak zöme május végen, június elején jön a világra. A dámtehén gondos anya. A szoptatás mintegy 5-10 hónapig tart.
A táplálék összetételét illetően hazai nagyvadfajaink egyik legigénytelenebbje a dámszarvas. Erdei fák és cserjék lombját, rügyeit-hajtásait, egyszikű és kétszikű növények leveleit, hajtásait és virágait fogyasztja.
Világhírű dámszarvas állományunkat jellemzi, hogy az ismert trófea-világranglista első 30 helyén 20(!) magyar dámlapát található. Magyar a világrekord is. A legutóbbi (2008) hivatalos becslés szerint 25.900 dámszarvas él Magyarországon, éves terítéke (2007) 9300 példány, amiből 2100 volt a bika.

Forrás: Kisalföld / Prof. Dr. Faragó Sándor