A szarvasok és az őzek kisebb-nagyobb csoportokba, rudlikba, a vaddisznók kondákba verődnek, és ha megzavarják őket, vagy a vezérállat megindul valami miatt, a többiek vakon követik.

Ezért erdősávok mellett és ott, ahol tábla figyelmezteti az autóst a vadveszélyre, az ütközések elkerülése céljából érdemes lassabban hajtani - adta hírül a veol.hu portál.

Ha mégis megtörtént a baj, akkor a kárrendezéskor a polgári törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Veszprém megyében az elmúlt esztendőkben átlagosan körülbelül háromszáz nagyvadat ütöttek el egy-egy vadászati évben. A Soproni Egyetem által készített Magyar Vadelhullás Monitoring adatbázisából ki­derült, hogy megyénkben 2014. és 2017. között a legtöbbször, 581 esetben őz esett áldozatul. A második és harmadik helyen a gímszarvas és a vaddisznó szerepel egyaránt 171-171 el­ütéssel. Az említett időszakban dámszarvasból nyol­cat, míg muflonból egy példányt ütöttek el a megye útjain.

A szakemberek szerint ha messziről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből az őz, akkor számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyenkor lassítsunk le, várjunk néhány másodpercet, esetleg dudáljunk is. Ha vadat látunk az úton, mindenképpen fékezzünk, ha szükséges, vész­fékezzünk is. Ne próbáljuk meg kikerülni, mert ha belehajtunk az árokba, esetleg fának vagy a másik sávban szembejövő autóval ütközünk, az potenciálisan nagyobb veszélyt jelent, mint a vaddal való ütközés.

– Az egyik legfontosabb dolog, ha vad fut át előttünk az úton, hogy ne csak az először felbukkanó egyedet figyeljük. Például az őzek általában három-négy-öt fős csapatokban járnak, ezért ki kell nézni oldalra, hogy nem követik-e az elsőt a többiek. Vadelütéskor két veszélyes üzem találkozik: a közlekedő gépjármű, illetve a vad. Utóbbinak megvan az a rossz szokása, hogy ha egyszer eldöntötte, hogy elindul, akkor igyekszik átjutni az autó előtt, és már nem áll meg, a többiek pedig követik. Ha megtörténik az ütközés, akkor pedig mindenki a saját kárát viseli. Az autóban jelentős kár keletkezhet, ezért azt szoktam javasolni az autósoknak, hogy még ha nincs is személyi sérülés, akkor is hívják ki a rendőrt, és készüljön helyszínelési jegyzőkönyv az esetről, mert ha elhagyják a helyszínt, a jogosultság is elveszik a kártérítésre. A rendőr tud segíteni abban is, hogy kihívja a területen illetékes vadgazdálkodót, és közösen megbeszélhetik a teendőket. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy ha elpusztult a vad az ütközés során, azt ne tegyék be a csomagtartóba, és ne vigyék el, mert az lopásnak minősül. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az út mellett elütött vadat találunk. A vad az államé, és akkor kerül a vadgazdálkodó tulajdonába, amikor elejtették és a vadazonosítót (krotáliát) elhelyezték benne – emelte ki a veol.hu kérdésére Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára.

Ha egy elütött állat tetemével találkozunk az úton, a Magyar Közút Zrt. azt tanácsolja, hogy azt közegészségügyi okok miatt ne érintsük meg. Az elhullott állat elszállítása, ártalmatlanítása országos közúton a közút kezelőjét terheli. A társaság útellenőri szolgálata az utak hierarchikus rendje és forgalomnagysága alapján végzi feladatát, főutak esetében naponta, kétnaponta, a mellékutakon, kisebb forgalmú szakaszokon ritkábban, de folyamatosan ellenőriznek. Az önkormányzatok által kezelt utakon viszont az illetékes önkormányzat feladata az elhullott jószágok elszállítása.

Forrás: Veol