Az idei, azaz pontosabban a jövő évi nyertes a böjti réce lett.

Július 25-ig lehetett sazavazni 2025 Év Madarára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979 óta futó programjának keretében.

Azért a récék kerültek most a reflektorfénybe, mivel ezek a madarak erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz – pont ahhoz az élőhelytípushoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás. Ezért különösen fontos a tavak, mocsarak védelme, és ennek üzenetét – mintegy az élőhelytípus nagyköveteként – sokkal kézzelfoghatóbbá teszi egy látványos és érdekes récefaj.

A böjti réce (Anas querquedula) Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka.

A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek rendszerint a vízhez közel található, általában a középmagas növényzetben. A fészkelés során kisebb mélyedést készít, amit a tojó a pehelytollaival bélel ki. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, röpképességüket 5 hetesen érik el. Vonuláskor szinte minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken.

A játék másik két versenyzője a kanalas réce és nyílfarkú réce voltak. Összesen 3242-en szavaztak a madarakra, ennek több mint a fele, 52 százalék esett a böjti récére. 26 százalékkal a nyílfarkú réce lett a második, a kanalas réce 21 százalékkal pedig a harmadik helyezett.

Forrás: Nimród