A tókákban visszatartott víz megőrzéséért sokat tesznek

A rekkenő hőségben és szárazságban is végzik a vad itatását a Gyulaj Zrt. területein, amely segítségével a vadfajok mellett egyúttal számos védett- és fokozottan védett madár, hüllő, kétéltű és rovar életfeltételeit is fenntartják, a kis itató gödrök, tavacskák oázisszerű életterekként működnek a természetben.

Az erdők völgyeiben a lehullott csapadék és a szivárgó vizek visszatartásának – a Gyulaj Zrt. területén folyó régészeti kutatásokból tudjuk, hogy – már 800 éve bizonyosan és igazolhatóan nagy hagyományai voltak.

Az erdőkben a kis pici tavacskák (tókák) nagyobb számú létesítése kiemelt célja a Gyulaj Zrt-nek, amely a táji erdőgazdálkodásban, az erdei mikroklíma, az ökológiai szempontok szerint különösen fontosak.

A következő évtizedekben a klímaváltozás hatásaiból adódóan egyértelmű, hogy a félsivatagi nyári aszályok, a légszárazság évenkénti csapásai mellett, az erdeinkben kulcskérdés a lehulló csapadékvíz, sőt az időnkénti viharok, felhőszakadások után keletkező torrens jellegű felszíni vizek elfolyásának visszatartása. Kiemelt jelentősége van és lesz ebben ezeknek a kis vízgyűjtőknek, tavacskáknak, az úgynevezett tókáknak.

A tókákban a visszatartott víz számos vadon élő állatnak ad hosszabb időn át ivási, felfrissülési helyet a forró és száraz napokon, továbbá ad lehetőséget a végzetes kiszáradás túlélésére.

Forrás: Nimród