Az utolsó hódot 150 évvel ezelőtt lőtték ki Közép-Európában, Magyarországon.
Hódmezővásárhely feltételezett névadójából 2006-ban telepített vissza két családot a Körtvélyesi-holtághoz a természetvédelmet, az élővilág sokféleségének megőrzését célul kitűző szervezet, a WWF. Ekkoriban az érintettek bevonásával - természetvédelmi szervezetek, vadásztársaságok, a vízügyi igazgatóság, vízgazdálkodási társulat és gazdák - konferenciát is tartottak Vásárhelyen.

A mártélyi holtágnál lévő regionális környezeti nevelőközpontban a hódok a vásárhelyi iskolások tananyagának részévé váltak. A rágcsálók védelme, megóvása folyamatos figyelmet igényel, így a közelmúltban Lázár János polgármester levelét írt a WWF és a Körös-Maros Nemzeti Park vezetőségének, a város ugyanis folytatni szeretné a programot, és ezen keresztül felhívni a figyelmet ezekre az állatokra, a természetvédelem fontosságára - mondta Göbl Vilmos sajtóreferens. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató szerepel a pénteki közgyűlés napirendjén.
Nem tudjuk pontosan, mennyi hód él Vásárhely környékén, csak a nyomaikat látjuk - mondta az 1997-ben Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díjat kapott Tölgyesi György, akinek a birtokán élnek a hódok. A közgyűlés előtti beszámolóban elmondja majd: a kulcs az általa tervezett megfigyelő berendezés - a vidráknál már használ hasonlót -, amelynek megépítése, kihelyezése több millió forintba kerülhet. Amennyiben a képviselők rábólintanak a hódprogramra, erre is forrást kell találni. A kamerával felszerelt készülékkel megfigyelhetik az állatokat, és a felvételek felkerülhetnek a város honlapjára.

Forrás: Dél-Magyarország