Ebben a cikksorozatban a különböző működési (töltési) elvű vadászfegyverek gyakorlati alkalmazási területét vizsgáljuk, természetesen a kialakulásuk történeti előzményeit és a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve. Most a legegyszerűbb, egycsövű, egylövetű fegyverekkel kezdünk.

Őskor óta töretlen fejlődés?

Az ember amióta létezik, vadászik, sőt a homo sapiens kialakulásának szerves része, alapja volt a vadászat gyakorlása, és a mind tökéletesebb vadászati eszközök elkészítése.
A különböző, már heggyel rendelkező hajítófegyverek, majd később az íj megjelenése hatalmas technikai előrelépés volt, hiszen több ezer évig volt meghatározó eszköze a hadviselésnek és a vadászatnak. A lőfegyverek az emberi társadalmak történelmének mostani idején éppen csak a csecsemőkorukat élik, és sikerük talán ugyanolyan töretlen lesz, mint a nagy elődé, az íjé. Valószínűleg működési elvük, a technikai finomításoktól eltekintve nem fog változni jó pár száz évig, annyira beváltak, akár a vadállatok elejtésében, akár saját fajtánk elpusztításának eszközeként használjuk. Ma már nem jelent különösebb rácsodálkozást az a tény, hogy egy mesterlövészpuska 600?700 m-ről eltalál egy emberfej nagyságú célpontot. Ha a végvári védőinknek várankét két ilyen fegyvere lett volna, máshogy alakult, volna Magyarország történelme? (Bár egy géppuskának jobban örültek volna ? A szerk.)
Az első igazi tűzfegyverek egylövetűek voltak, a kovás, csappantyús elöltöltős fegyverek, amiket tömegesen bevetve használtak a csatákban, hiszen behatárolt lőtávolságuk, nem egyszer problémás működésük ezt szükségszerűvé tette. Természetesen emberi léptékkel mérve hosszú volt az út a már huzagolt csövű, egybeszerelt lőszert tüzelő Sharps puskától a mai modern kiváló szórásképet elérő, precíz és többnyire drága gavallérgolyósokig.

Mindig inkább polgári célra

A billenő csövű fegyverek kifejezetten vadászati célra készültek és készülnek mind a mai napig, ami ritka kivétel a fegyverek fejlődésének történelmében, hiszen az elsődleges cél a katonai alkalmazás volt. De az ember nemcsak harcolt, hanem vadászott is, és nem csak nagyvadra, de apróvadra is, amihez kellettek a speciális sörétes töltényeket tüzelő, gyorsan újra tölthető vadászpuskák. Ezért a billenő csövű golyósok egyenes ági leszármazottai a sörétes puskának. Aztán a technológiának köszönhetően a katonai és vadászfegyverek mind jobban specializálódtak és megszületett a billenő csövű, egylövetű gavallérgolyós. Valószínűsíthető, hogy a könnyű cserkelőpuska igénye okán konstruálhatták az elsőket. Aztán a polgáriasodásnak köszönhetően a gyengébb nem (is) elkezdte forgatni a fegyvert, ami elterjedésüket még jobban elősegítette.

Árak és kategóriák

Az egyik legegyszerűbb, legkevesebb alkatrésszel működtetett puska a legdrágábbak között van a vadászfegyverpiacon. Ezt csak a jobb dupla golyósok múlják felül. Annak ellenére, hogy nagyon drágák, lehet már igen jó minőségben a középkategóriában 300?500 ezer forintért is kapni. Ami persze még így sem olcsó, összehasonlítva egy középkategóriás tolózáras ismétlő árával, mert akár még a duplájába is kerülhet. Árban a felső polcon valószínűleg a ferlachi kézi munkák trónolnak a 20 000 eurós vagy még azt is meghaladó alapáraikkal.
Van persze alacsonyabb árfekvésű is, ezek a fegyverek a Blaser K?95 és persze a francia Chapuis Armes termékeinek változatai (Oural Exel, Luxe), 4700?12 800 eurós végösszegekkel. Valamivel olcsóbbak a Merkel K?1, és árban talán a legelfogadhatóbbak a Sabatti SKL?98 DL, a cseh ZK?99.

Olcsó húsnak nincs is leve

Meg sem említem az orosz IZS?18 és a csehek ZBK 110 nagyon olcsó árfekvésű puskáját, ami sem kivitelében, sem használhatóságában nem mérhető a fent említett előkelő társasághoz.
Ezzel kapcsolatban van egy észrevételem. Olyan, hogy olcsó gavallérpuska nincs. Sokan sajnos a kezdő vadászok közül ilyen fegyvert szereznek be, mert így golyós puskához jutnak ?fillérekért?, és úgy vannak vele, hogy első puskának megteszi. Pedig kezdőnek végképp nem való. Ha valaki gyorsan le akar szokni a vadászat nemes sportjáról, annak melegen ajánlom a két gyártmányt. Más pozitívuma az árán kívül nem nagyon van, hacsak az nem, hogy durran.
A két gyártmány olyan vadászoknak való, akik napi szinten használják a fegyvert, vagy hivatásos vadászoknak. Ők többnyire boldogulnak vele, főleg a kisebb kaliberű csövekkel szerelve.

Milyen a jó egylövetű gavallérgolyós?

Elsősorban legyen szép és halálosan pontos. Az elsütésének kiválónak kell lennie és biztonságosnak. A biztosító nem járhat nehezen, a zárkulcs nyitásakor azonnal tölthetőnek kell lenni a fegyvernek, és lehetőleg a biztosítótolóka előretolásával, a felső kulcs elfordításával hozzuk tűzkész állapotba a fegyvert. Ez azért is lényeges, mert így a cső egy pillanat alatt nyit, kis szögben. Az agyazásnak ergonómiai szempontból a kiválótól jobbnak kell lenni. Ezeknél a vadászpuskáknál nem lehet semmiféle kompromisszumot kötni.

Használat

Az egyik erénye, hogy igazi utazópuska. Könnyen szét lehet szedni, így szállításkor sem foglal el nagy helyet. A lapos, ütésálló szállítókofferbe elfér a váltócső és még egy céltávcső. A gavallérgolyósok mindegyikére jellemző a nagyon szűk szóráskép, ami ezért is bizonyítja a kivitelezés technikai megoldásának magas minőségét, hiszen a legfontosabb fődarab folyamatos igénybevételnek van kitéve. Itt nemcsak a lövés leadásáról van szó, hanem a cső illesztésének állandó mozgásáról, nyitásáról, zárásáról vagy a szétszedéséről.
Az egylövetű billenőfegyver igazi cserkelőpuska, könnyű, és gyorsan megy a vele a célra tartás.
Igen alkalmas magashegyi vadászatoknál, ahol sokszor számít minden kilogramm a megerőltető terepen. A gavallérgolyós itt sincs hátrányban az ismétlőkkel szemben, azért sem, mert a nyílt terepen van lehetőségünk korrekcióra hibázás esetén. A fegyver újratöltése egy kis gyakorlással viszonylag gyorsan megtörténik.
Ezt az is garantálja, hogy a cső zártestnyitási szöge kicsi, a cső lebillenése gyorsan megy, mert az ütőelemet általában a felső kulcs elfordításával feszítjük meg és nem a cső letörésével. Mivel többnyire ezek a fegyverek rövidek, így szűk helyeken is gyorsan tudunk lövési pozícióba kerülni. Természetesen disznóhajtásra éppen az egylövetűsége miatt nem való, hiszen ennél a vadászati módnál fontosak a villámgyors, ismételt lövésleadások. Nem ajánlom sebzett vad utánkeresésénél sem és a gyalogosan történő veszélyes vad vadászatánál sem.

Az egycsövű billenő sörétes puska

Az elmúlt rendszerben a szegény embernek golyós puskája volt, hiszen akkoriban szigorú kvótákat állapítottak meg megyénként, hogy mennyi golyós puska lehet magánkézben. Persze a magyar leleményesség hamar a felszínre került, hiszen ? főleg nagyvadas területeken ? mindenki IZS?18-as puskával vadászott, lehetőleg valamilyen olcsó japán távcsővel szerelve. Magam is többször próbáltam, 70 méterig a magyar Brennekével ? egy kis túlzással állíthatom ? ?lukat lukba? lőtt.
Manapság a másodpuska szerepét sem tölti be, hiszen kicsit drágább duplákból is óriási a választék.
Mégis, aki az őszi sárdagasztó hajtásokat inkább egy ultrakönnyű 20-as kaliberű puskával vadássza végig, és azzal meg is tanul lőni, az biztos nem fog tőle megválni. Sőt, biztos vagyok benne, hogy kevesebb vadat sem fog zsákmányolni vele egy társas kereső vadászaton.
Kezdő sörétlövőknek ajánlanám, mert hamar megtanítja az embert az első lövés becsületére. Igazi tanulópuskának tartom.

Technikai adatok általánosságokban

A billenő, egycsövű, golyós fegyverekre jellemző a kis tömeg és a kiváló súlyelosztás. A 3 kg-ot nem haladják meg még az olcsóbb gyártmányok sem. Súlyuk 2,7?2,9 kg-ot mutatnának a mérlegelésen. A csövek hossza többnyire 600 milliméter körüli, csak a ?Magnum?-csövek hosszabbak, vagy a megrendelésre készült puskák, ha azt a vevő külön kéri.
Az esetek többségében egy tömbből készül a cső a csősínnel, ami nagyon precíz távcsőszerelést tesz lehetővé. A lakatszerkezet blitz ? billentyűtalpra szerelt ? vagy oldallakatos. Az elsütőbillentyű egybillentyűs, francia gyorsítós, ahol a gyorsítás a billentyű előretolásával történik, esetleg német kétbillentyűs, itt a gyorsítót a hátsó billentyűvel hozzuk működésbe.

Pozitívumok

Ötvözi a korszerű technológiát a hagyományos klasszikus kivitellel. Szállításkor kis helyen elfér, szétszedhető, a csőcserét gyorsan végre lehet hajtani. Kiváló cserkelőpuska a magashegyi vadászatokra, nehéz terepen nagy előny. Kiegyensúlyozott agyazás, ami a gyors lövési pozíciót segíti elő még szűk lőállásban is. Könnyű és rövid fegyverek tipikusan max. 1000 mm
teljes hosszal. Biztonságos, üzembiztos lakatszerkezet.

Negatívumok

A fegyver az ?egylövetűsége? miatt kevésbé alkalmas vaddisznóhajtásokra vagy a sebzett nagyvad utánkeresésére. Drágák, piaci értékük 5000 és 30 000 euró között van, de esetenként még ezt is meghaladja az áruk.

Képgaléria itt!

Forrás: Kaliber / Balogh János