Írásomban a vadász és fegyverjogszabályban lévő érdekes és a fegyverforgatókat érintő jogszabályokkal foglalkoznék, mert sok esetben nehezen értelmezhető, vagy nem is tudnak róla.

Elsőként a kedvencem az éjjellátó készülékek birtoklása, használata.

Mivel két közkedvelt működési elvvel rendelkező éjjellátó készülék van, volt használatba a vadászoknál is, ezért ezzel kezdeném.
Az első és másodgenerációs éjjellátó, vagy más néven, maradék-fényerősítés elvén üzemelő
készülékek. Pld. A beigish-12-es (1G), és a beigish-6-os (2 G) készülék.

Két jogszabály foglalkozik az éjjellátó készülékekkel.

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. Törvény, a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel
2007. május 15-től hatályos szöveggel.
(2) A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:
e) az elektronikus optikai eszköz;
Tehát a vadászati célból történő használata a jelenlegi szabályozás értelmében függetlenül attól, hogy melyik generációba sorolt készülék, a vadászat rendjének megsértésének minősül.
A fegyverre helyezhető és gyártmányilag arra készített eleve tiltott volt, de a kézi kereső éjjellátó készülékek is az elektronikus optikai eszközök közé sorolandóak, de hogy ne legyen boldog a vadásztársadalom, bizony még az alábbi eszközöket is érinti ez a szabályozás.
Aim – Auto és Red Point, Infra készülék (ez nem éjjellátó!), lézertávmérő, akár kézi, akár céltávcsőbe épített, céltávcsőbe épített kamera, stb.
Az FVM rendelet egy készüléket kivett, a szálkeresztvilágítással rendelkező céltávcsöveket, tehát ezeket lehet használni.
Tehát az első generációs készülékek használata sem engedélyezett vadászati célból, mint magánszemély birtokolhatja, használhatja, de nem vadászati célból.
Más a helyzet a második generációs készülékekkel, mert a következő jogszabály foglakozik ezzel:
2007. évi XXVII törvény.
Nem írom a teljes szöveget, csak kibontom az érthetőség miatt.
Másodgenerációs készülék engedély nélküli kereskedelme, használata, birtoklása, stb.
bűntett és 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tehát pld. A Beigish-6-os készülék már birtoklása is bűntett.

Számomra sem világos, hogy az első generációs és a többi eddig nyugodtan használható készüléket a FVM rendelet miért sorolta a vadászat rendje megsértése rendelkezéshez.
Szerintem az a tipikus eset történt, mikor valaki okos megfogalmazott valamit az íróasztal mellett, csak elfelejtette megkérdezni a hozzáértőket, és ezért van most egy olyan rendelkezés, amely a jelen formájában súlyt „minden” vadászt.
Vadászt is, mert a forgalmazását igaz nem tiltja a rendelkezés, ha a forgalmazó cégnek erre van engedélye, csak ugye kellemetlen olyan eszközöket reklámozni, forgalmazni, amit egyébként a jogszabály tilt használatilag.

Másik kedvencem, és sok vadászt érintő eszköz a tárreduktor.

Melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez
Tűzfegyverek és lőszerek
„B” kategória.
5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
Na, ezzel megint sikerült az öntöltő, félautomata söréteseken egy érvágást ejteni, de ez anyagilag kétszeresen is megrázó az ilyen fegyverekkel rendelkező vadászoknak.
Egyrészt, mert a fegyvert tárrendszerileg át kell alakítani, de olyan technológiai megoldással, hogy csak roncsolással lehessen a tárreduktor eltávolítani a fegyverből.
Ebben az esetben a fegyver már értékéből veszt ugye, mert egy esetleges jóérzékkel és szakmailag összeállított ismételt jogszabályi változáskor, visszaalakítani az ilyen fegyvereket eredeti állapotába, nem egy egyszerű dolog.
A másik, hogy sok országban engedélyezett a háromnál több lőszer befogadására alkalmas fegyver használata, tehát külföldi vadászati lehetőségkor megint súlyt minket a saját rendelkezésünk.
Én megoldanám ezt a kérdést egyszerűen, de ezt nem én találtam ki, mert sok gyártó eleve már behelyezhető tárreduktort mellékel a fegyver fellé, és annak használatát a fegyver tulajdonosa egyszerűen végrehajthatja, ha már vannak ennyire eltérő országok közti rendelkezések.
Magyarországon ennek meglétének és használatának egyszerű ellenőrzési formája a Kézilőfegyverviszgáló hivatal (meg van-e ez a tárreduktor), valamint a használatának ellenőrzésére jogosult hivatal a rendőrség karöltve az FMV hivatallal.
Ha vadászatot ellenőriznek, akkor, akinek ez a fegyverébe bent van, és le van korlátozva a lőszerkapacitása a fegyvernek, azzal semmi gond, akinek nincs bent, az bizony a vadászat rendjét megsértette.
Jó ez a megoldás, és nem is véletlenül alkalmazzák más országokba, mert egyrészt, a fegyver nem veszt értékéből, azt nem kell bevizsgáltatni, továbbá könnyen ellenőrizhető a tárreduktor használata, megléte.
Következő „újdonság” a .22-es hosszú, huzagolt, peremgyújtásu fegyver.
Ismét lehet használni vadászati célból!

Öröm ez nekem, mert ez a fegyver nem csak dúvadazásra is kiváló kaliberileg, de a lőkészség
elsajátítására, annak szintentartására is megfelelő.
Megfelelő, mert olcsó az „üzemeltetése”! Lőszerileg az etetése nem egy megrázó eset
pénzügyileg.
Csak megjegyzem, hogy az öntöltő hosszú tűzfegyverek használata még mindig nem engedélyezett vadászati célból Magyarországon!
Ezt csak azért mondom, mert láttam én már magyar vadásznál öntöltő golyóst, amelyet már kétszer meghosszabbítottak a fegyvertartási engedélyébe.
Kategória életbeléptével, már az ig.rendesnek csak olvasnia kell tudnia, mert a műszaki bizonylat már segítség és egyben tartalmazza, hogy az a fegyver micsoda.
Megértettem eddig, hogy az ig.rendesek nem fegyverszakértők, mesterek, és nem tudhatják, hogy mi micsoda, na de most ezt a nehézséget a lőfegyvervizsgáló hivatal átvállalta azzal, hogy megadja a bizonylaton.