Az OMVK megyei Területi Szervezeteinek titkárai a Medve utcában gyűltek össze június 9-én, hogy megtárgyalják az új Vadászati törvény koncepciójának sarkalatos kérdéseit.
Emellett szó esett a vadászati hatóság több feladatának esetleges átvételéről, a vadászvizsga lebonyolításának egységesítéséről valamint a hivatásos vadászok számára javasolt bértábláról is. A tavalyi, tisztújító küldöttközgyűlés után rendszeresen összehívott titkári értekezletek tanácsadó és véleményező testületként működnek, lévén a titkárok ismerik a saját megyéjükben felmerülő kérdéseket, a vadászok és a vadászatra jogosultak problémáit.

Az értekezletet – amelyen részt vett dr. Jámbor László elnök és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is – Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg. Az egyeztetés apropóját a készülő, ősszel a parlament elé kerülő és a tervek szerint 2016. január 1-jétől hatályba lépő új Vadászati törvény adta. Ennek koncepcióját május 21-én mutatta be dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára. Mivel ez az anyag június végéig véleményezhető, az értekezlet lehetőséget teremtett arra, hogy az OMVK Elnöksége megismerje a titkárok többségi álláspontját, és annak tükrében tegye meg észrevételeit az FM-nek. A főtitkár kiemelte: a szaktárca nyár végéig összeállíthatja a normaszöveget. Ezt ismét társadalmi vitán lehet majd véleményezni, és végül – az érintett minisztériumokkal való egyeztetés után – az Országgyűlés az összes beérkező visszajelzést figyelembe vevő jogszabálytervezetet tárgyalhat majd. A cél, hogy karácsonyra „a fa alatt” ott legyen az új jogszabály, hiszen január 1-jétől több passzusnak már hatályba kell lépnie.

Pechtol János tájékoztatott a koncepció azon pontjairól, amelyek megítélése egyértelmű a vadászati érdekképviseletek részéről. A vad a jövőben is állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötött maradhat. A bérleti ciklus az elképzelések szerint 20 éves lenne, a vadászterületek minimális nagysága pedig 3000 hektár, kijelölésük szakmai alapon történne. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: arra kell törekedni, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó vadászatra jogosultak folytathassák a munkájukat. Ehhez érdemes jelezni a megyei, 13 fős vadgazdálkodási tanácsoknak (amelyeknek két megyét leszámítva mindenhol tagjai a megyei kamarai titkárok is), hogy az általuk kezelt terület nem hagy kívánnivalót maga után, hiszen a koncepció értelmében a megyei Kormányhivatalokban a tanácsok javaslataira húzhatják majd meg a vadászterületek határait. Amennyiben a földhasználókkal addig jó volt a viszony, jó esély lesz rá, hogy ismét ugyanannak az egyesületnek adják haszonbérbe a területet. A korábbi, eredményes gazdálkodás folytatását támogató lehetőség lehet az előhaszonbérleti jog intézménye, amely szerepelhet az új Vtv.-ben. Mindezzel együtt pedig az új jogszabály kötelezné azon földtulajdonosi közösségeket, amelyek maguk gyakorolják a vadászati jogot, hogy ehhez hozzanak létre vadásztársaságot az átláthatóság érdekében. (Az előhaszonbérlet természetesen ezen közösségeket is megilleti.)

Dr. Jámbor László a maga részéről szintén hangsúlyozta: a koncepció csak az új jogszabály szándékait mutatja, a konkrétumok a kodifikáció után lesznek ismertek, amelyben az érdekképviseletek is részt vesznek. Emlékeztetett, hogy a jogalkotó szándéka szerint a jelenlegi Vadászati törvény idejüket nem múlt, jól működő passzusait átemelik az új jogszabályba. Ez egyébként nagyban támaszkodik a vadászati érdekképviseletek által összeállított tervezetre, amely egy széleskörű egyeztetést követően született meg, és amelyet tavaly nyáron meg is kapott az FM. Az OMVK elnöke a területhatárok kijelölésével kapcsolatban leszögezte: ennek új szabályozásával végre a helyére kerülhet a földtulajdonhoz kötött vadászati jog intézménye. A gazdálkodó eldöntheti, kinek és mennyiért adja haszonbérbe a földjét, ám a vadgazdálkodási egységek kijelölése szakmai kérdés, és logikus módon szakemberek kezébe kerülhet.


Sarkalatos kérdések

A koncepció több sarokpontja azonban kérdéseket vet fel, amelyekben a titkárok állásfoglalását kérte az elnökség. Napirenden volt a koncepcióban említett tájegységi fővadász intézménye. A többségi vélemény szerint az új funkció létrehozása előremutató lenne, amennyiben ez a személy az OMVK alkalmazottjaként dolgozhatna, és – a falugazdászok mintájára – delegált hatósági jogkörökkel is megerősítenék. Hasonló rendszer sikerrel működik Ausztriában és Franciaországban is. Az új szakemberek – megyénként néhány fő – nemcsak a vadgazdálkodókat segíthetnék, hanem együttműködhetnének a mezőgazdálkodókkal is, például a zöldítés megvalósításában. Így az EU előírásainak megfelelően létrehozott ökológiai célterületek a lehető leginkább kedvezhetnének a vadállománynak is. A megyei titkárok többsége támogatta, hogy ilyen tájegységi fővadászok működjenek közre a megyék vadgazdálkodásában összekötő kapocsként a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság között, segítve a vadgazdálkodók munkáját.

Szintén kardinális kérdés a Települési Agrárgazdasági Bizottságok (TAB) kérdése. A koncepció szerint a jövőben a települések jegyzői helyett ezek képviselője szavazna a földtulajdonosi gyűléseken a meg nem jelent és a 30 hektárnál kisebb terület tulajdonosai helyett. A elképzelést alapvetően támogatták az egybegyűltek, de határozott állásfoglaláshoz a jelenleg ismerteknél több részletre lenne szükség.

Sok társaság esetében létkérdés a vadkár. Az érdekképviselet álláspontja, hogy leginkább a megelőzésére kell koncentrálni, illetve szükség van egy pontos és egységes módszertanra a kár felméréséhez. Az OMVK tavaly elkészíttetett egy vadkárprotokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet. Emellett pedig alapvetés, hogy a vad mezőgazdasági területen való felbukkanása és – következésképp – károkozása nem rendellenesség, így a gazdálkodónak a kár bizonyos részét mindenképp viselnie kell, illetve közre kell működnie a megelőzésben is.

Vadászberkekben nem egyértelmű a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó, tervezett szabályozás. Eszerint nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektáron kellene alkalmazni egy-egy vadőrt. Az intézkedés célja, hogy kiszűrje az érdemi munkát nem végző „papírvadőröket”. Ez úgy lehet megvalósítható, ha a hatóság következetesen ellenőrzi az előírások végrehajtását. Azokra a felvetésekre pedig, amelyek szerint egyes területeken nem lesz elég egy vadőr, szintén van megoldás: a nem szigorúan véve vadgazdálkodási feladatokkal – például a lesépítéssel vagy a vadföldműveléssel – a vadászatra jogosult bízzon meg vállalkozókat, a hivatásos vadász pedig csakis a szakmájával foglalkozzon.

Szó esett a haszonbérleti díjakról is. A koncepció szerint ezek összegére a szaktárca az érdekképviseleti szervek bevonásával ajánlást tesz majd közzé. A tapasztalatok szerint ott, ahol magas a díj, gyakran drasztikusan esik a vadállomány minősége, mivel a bérlők a lehető legtöbb vadat szeretnék kivenni cserébe a pénzükért. Ezért merült fel, hogy – az ajánlások mellett – akár maximálni is lehessen a hektáronként fizetendő díjat.


Hatósági feladatok átvállalása

Az ülés 2. napirendi pontja volt a vadászati hatóság egyes feladatainak átvétele annak anyagi vonzatával együtt. A cél, amelyet alapvetően támogat a szaktárca is, a felügyelet tehermentesítése lenne, amely így nagyobb figyelmet fordíthatna a vadászatra jogosultak ellenőrzésére.  A vadászati igazgatás átalakítása és a Vadászati törvény lehetőséget teremthet a különböző szolgáltatások központosítására, hogy a jövőben az OMVK átvállalhassa a hivatásos vadászokkal kapcsolatos összes teendőt (nyilvántartást, eskütétel lebonyolítását, szolgálati naplók és beírókönyvek hitelesítése), a vadászati engedélyek kiadását, a vadgazdálkodók számára szükséges eszközök (például a vadazonosító jel, avagy krotália) kiadását, és végül, de nem utolsó sorban végezhesse a trófeabírálatot. Csak ez utóbbival kapcsolatban oszlottak meg a vélemények, ugyanakkor megfelelő feltételekkel a többség ezen feladat átvételét is támogatta. Jelesül: a bírálatot a tájegységi fővadászok koordinálnák, így a megyében több helyszínen végezhetné – akárcsak a vadászvizsga esetében – egy bizottság, amelyben a vadászati hatóság is képviselteti magát. Mindennek természetesen vannak személyi és tárgyi feltételei, így egyes megyékben akár székhelyváltásra vagy beruházásokra is szükség lehet, ezzel együtt a részletkérdések nem aggasztották a titkárok többségét, akik támogatták a felsorolt feladatok átvételét.


A vadászvizsga lebonyolítása

Az országban jelenleg 30 regisztrált vadásztanfolyam-szervező működik. Az OMVK kezdeményezésére tavasszal kifejthették észrevételeiket arról, hogy a 2014 januárja óta hatályos új szabályozás alkalmazása milyen finomításokat indokol. Több vadászatszervező egyebek mellett azt is jelezte, hogy mind a lőtéri, mind pedig az elméleti vizsgáztatásnál eltérő az egyes megyék vizsgabizottságainak gyakorlata. Miután a vizsgákat a vadászkamara megyei Területi Szervezetei szervezik, a vizsgabizottságok elnökei pedig a megyei titkárok, Bíró Gabriella, mint az OMVK témáért felelős főmunkatársa ismertette a kívánatos vizsgáztatási gyakorlatot. A titkárok is éltek a javaslattétel lehetőségével, az észrevételeik leginkább a lővizsgára vonatkoztak.


A hivatásos vadászok helyzetéről

Végül, de nem utolsó sorban összeült az a szűk körű bizottság is, amely a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programtervet hivatott kidolgozni. Ezúttal egy bértábla-javaslat összeállítása volt terítéken. A konkrét összegeket jelenleg nem lehet meghatározni, ugyanis ezekre egyebek mellett az új Vadászati törvény is hatással lehet, az viszont biztos, hogy különböző feltételek alapján, szorzókkal lesz növelhető egy fix alapbér. Erre ható tényező lesz a tervek szerint a végzettség, a kor, a munkatapasztalat, az adott vadászterület nagysága, de figyelembe kell majd venni a hétvégi és az éjszakai munkavégzést is. Bizonyos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésre van szükség ahhoz, hogy az országban hosszú távon is szavatolható legyen a minőségi vadgazdálkodás, hiszen ennek a vadőrök a letéteményesei.

Forrás: OMVK