Bács – Kiskun vármegyében, Hercegszántó határában, alig pár kilométerre a magyar – szerb műszaki határzártól, aranysakálra vadászott Barta Dávid. Az elejtő beszámolt élményeiről:

Egy rég nem látogatott lesre ültem ki a Kótya-nevű területrészen. Nyúlsírással próbálkoztam először, de a prédahangra semmi nem mozdult. Ezután elektromos hívómmal magányos sakálhangra váltottam. A hívást követően rövid időn belül két aranysakálfalka vonyítása törte meg az éjszaka csendjét. Az egyik család Magyarország területén volt, míg a másik Szerbiában tartózkodott. Ezekre a ragadozókra a territoriális viselkedés a jellemző, nem tűrnek el idegen egyedeket a területeiken.

A hangok alapján megközelítőleg nyolc sakál lehetett hallótávolságon belül. Ezek közül két-három egyed vélhetően tavaly születhetett, mert a vonyításuk inkább “nyekergésre” hasonlított. Jellemző viselkedése a fiatal egyedeknek, hogy a vonyítást is sokáig tanulják, mire tökéletesítik azt. Egyes ivarérett egyedek hangja eltérhet a többiétől. A hívást követően feltűnt a távolban két egyed. Kifejezetten érdekelte őket a hang és közeledni kezdtek. Amikor körülbelül 150 méterre lehettek, a nagyobbik sakál szépen keresztbe állt nekem. Nem várhattam tovább, mert közben észleltem azt is, hogy kezdenek nézelődni a magasles felé! Ez mindig intő jel, mert a korábbi tapasztalataikból tudják , hogy rájuk is vadászhatnak. A sokat megélt egyedek kifejezetten kerülik a magasleseket.

Gyors célzás és útnak indítottam a lövedéket! Jó becsapódást hallottam és a vad azonnal tűzben is rogyott! A nagytestű kan sakál súlya megközelítőleg 14 kilogramm lehetett – zárta beszámolóját Barta Dávid aranysakál vadász.

Írta és fényképezte: Barta Dávid
Forrás: Agrojager