Koros bikák estek a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén, az agancsosokat visszajáró német vendégünk ejtette el Halász Tibor és Plucsinszki Zsolt kíséretében.

„A vendég reggeli cserkelés alkalmával lőbotról hozta terítékre a vadat, mely egy sűrűben, vizes bőgőhelyen bőgött, tarvaddal volt, a tehenek megriadtak tőlük és elfutottak, de a bika ott maradt a réten. Örömmel látták, hogy rendkívül öreg! Az agancsszárak fele letört, gondolom, a kora miatt már nem volt képes jó minőségű agancsot építeni, porózus volt és ahogy tisztított, verekedett, hergelte magát, letörte. A vad 15-16 éves lehet.

Valószínűleg nem nagyon járt ki a nyíltabb „placcokra”, inkább a sűrűben tartott egy-két tehenet. Az ilyen öreg bika a terítéken a trófea tömegétől függetlenül már önmagában a kora miatt is igazi kuriózum.

A teríték bal oldali bikáját a lővilág utolsó pillanataiban láttuk meg, nyugtáztam, hogy öreg példány, de már sötét volt és úgy döntöttünk a vendéggel, hogy másnap reggel visszajövünk. Így is volt, a bika ismét megjelent és az elejtő kb. 85 méterről terítékre is hozta. A vad 11-12 éves lehet, a fogai kopottak, de a trófeája talán még 7 kilogramm sem lesz, az az igazi „örökös közepes”. Az agancs szára vékony, a rózsa kicsi, főleg ahhoz képest, hogy mennyi idős a bika. Első látásra becsapós lehet, mert a fejen magasan ülnek a rózsák, és ha nem nézzük a testét, akár azt is gondolhatnánk, hogy egy középkorú bikával van dolgunk, ám ha megnézzük a morcos tekintetét, a nagy nyakát, a mozgását, látjuk, hogy koros bika. Mindig az összképet kell tehát nézni!

A tapasztalataim azt mondatják velem, hogy a világosabb testű bikák esetében inkább az számít, hogy mit mutat a trófea és nem a testi jegyekre kell alapozni. Ezzel szemben a sötétebb színű agancsosok zsigerelt testtömegre nagyobbak és sokkal jobban matatják a testi kort, jellemző rájuk hatalmas fej és a nagy nyak, a testük szinte „egyben van” a fejükkel, a homlok sötét, kócos, az orr nagy és ott van rajta a púp. A világosabb színű egyedeken nagyon ritkán látjuk ezeket a jegyeket, esetükben inkább a trófeaalakulás mutatja a visszarakás jeleit, erre kell hagyatkozni, amikor elbíráljuk a bikát. Ezek természetesen nem általános érvényű igazságok, de itt a Zselicben ezt tapasztaltam.”

Forrás: SEFAG Hunting Hungary / Agrojager