Az agarászat legalizálásával egyre több vadászatra jogosult biztosít lehetőséget a magyar agárnak, legyen szó a mezei nyúl hasznosításáról vagy akár vadkárelhárításról. Kolozsi-Kecskés Zsófia, a Fényűző magyar agár kennel tulajdonosa beszélt az elmúlt két év gyakorlati tapasztalatairól a Nimród Vadászújságnak.
– 2007 óta vannak saját magyar agaraim, 2014-ben pedig megszületett az első alom is a kennelben, jelenleg 22 magyar agaruk van. A fajta elkötelezettjeként az agarászat legalizálása előtt teljesítményfelmérés címszóval dolgoztunk a kutyákkal, ez egy átmeneti időszak volt. Amikor 2022-ben lehetőség nyílt letenni az agarász kiegészítő vizsgát, illetve az ebeknek az agarász VAV-ot, éltünk is a lehetőséggel, azóta pedig rendszeresen szervezünk agarászatokat. Évente saját szervezésben 10 programot valósítunk meg, ezek célja a mezei nyúl hasznosítása, illetve a dúvadgyérítés. Legutóbb a Békés vármegyei Csorvási Vadásztársaság területén tehették próbára tudásukat az ebek – mondta el Kolozsi-Kecskés Zsófia, és hozzátette: örömmel tapasztalják, hogy egyre többször hívják őket a vadászatra jogosultak, de az is előfordul, hogy ők veszik fel a kapcsolatot egy-egy vadgazdával, mert az ideális területeket illetően még jelenleg is keresgélésben vannak.
– Az agarászok számára egy terület ugyanis sosem lehet túl nagy, például egy 100 hektáros terület nem kicsi, ám ha az keskeny és közút, illetve erdő határolja, korántsem ideális az agarászatra. A vadászatra jogosultak megkeresése azonban megtisztelő számunkra, így igyekszünk minden esetben megoldást találni. A hajtások előtt terepszemlét tartunk. Az ideális területek az úttól távol eső, nagy, egybefüggő területrészek, a legjobb, ha az gyep vagy tarló, amin a kutyák még jól is tudnak futni. Nem lehetünk elég távol az úttól, mert ami nekünk messze van, az az akár 60-70 kilométer/órával száguldó nyúlnak és a kutyának csupán pár perc és a nyúl mozgása kiszámíthatatlan. Általában egy-másfél kilométeres körön belül mozog és legtöbbször ezen belül el is fogja a kutya, de tavaly volt olyan is, hogy 5 kilométerre kapta el a nyulat az agár – mesélte.
A vadásztársaságok tehát egyre inkább nyitnak feléjük, főleg azok kíváncsiak, akik egyébként is vadászkutyáznak és az ő nyitottságuk megnyitja a vadásztársaságoknál is a kapukat.
– Ez az időszak nagy jelentőséggel bír, mert a most szerzett tapasztalatok hosszútávon meghatározóak lehetnek, ezért is fontos, hogy kölcsönösen jó benyomásokat szerezzünk. Ez az úttörő munka nagy felelősség – tette hozzá Zsófia, aki azt is kifejtette: az agarászat mindig kontrollált körülmények között zajlik.
– A mezei nyúl vadászata a következőképpen történik: vonalhajtásban megyünk, induláskor megbeszéljük, hogy kik azok, akik eresztőre raknak, kik azok, akik pórázon maradnak, ha valaki életében először van agarászaton, azt szoktam kérni, hogy maradjon pórázon és csak figyelje az eseményeket. Ha mindenki eresztőn van, megbeszéljük például, hogy az előttünk és a jobbra kelő nyúlra engedünk, majd, amikor fogynak a pihent ebek, átrendeződünk, akik pihentek, azok mennek ki a sor két szélére. Két futam között 40-50 perc pihenőt kapnak a kutyák. Általában párban dolgoznak az agarak, vannak összeszokott párok, de megesik, hogy a vadászaton kerülnek csak egymás mellé. Ez sem szokott gondot okozni, de nyilván a gyakorlott párosok esélyei jobbak – magyarázta.
Egyesekben ellenérzéseket kelt az agárral történő vadászat, de sokatmondóak a számok: a csorvási program több mint 10 agár részvételével zajlott és a terítéken ezúttal nem volt nyúl.
– Ezzel együtt nem éltem meg kudarcként a napot, mert egyfelől a kutyákat lehetőséghez juttattuk, gyakoroltak, másfelől pedig a tenyésztés szempontjából nagyon sok hasznos információt kapunk egy-egy ilyen alkalommal. Olykor drónnal követjük az eseményeket, így utólag ki tudjuk elemezni a különböző helyzeteket. Mindig öröm egy szép fordítást látni, de megfigyelhetjük azt is, hogy a kutya végig nyomás alatt tudja-e tartani a nyulat, egyáltalán meg akarja e fogni, próbálkozik e, vagy hamar feladja, illetve bukás után felugrik e és megy tovább. Ezek mind olyan tulajdonságok a kutyánál, amelyek vagy bennük vannak genetikailag, vagy nem, utólag nem lehet megtanítani az agaraknak. Ezeket a képességeket munka közben a drón segítségével mind megfigyelhetjük és a tapasztaltak alapján mérlegelünk a tenyésztés során. A lehetőségeket meg kell becsülni, mert akkor is hasznosak, ha nincs a vadászatok végén húszas teríték. Kell a sikerélmény is és az sem marad el, hisz van, hogy gazdag teríték mellett állhatunk a nap végén, tavaly egy 10 agár részvételével zajló vadászatot követően 20 mezei nyúlnak adtuk meg a végtisztességet – összegezte a kennel tulajdonos. – A drón mellett közvetlenül is figyelemmel kísérjük a történéseket, jeladókat helyezünk a kutyára, telefonon nézzük, hol van, hogyan mozog, mennyivel fut. Ha tárcsázott területen 45 kilométer/óra sebességgel halad, akkor nyilván hajt és minden rendben van, ha megáll, akkor vagy elvesztette a nyulat, vagy nem tudja behozni és csak áll mellette. Van olyan agaram, amelyik elvezet a zsákmányhoz, egyes kutyák be is hozzák a nyulat, de ez nem elvárás. Az viszont követelmény, hogy akarja megfogni a zsákmányt, ne adja fel könnyen, erre legyen meg a belső késztetése. Ha egy kutya megfog 2-3 nyulat egy nap, akkor már teljesítette, amit vártam. Amúgy sem előny, ha túl magas a nyúllétszám a területen. Előfordult, hogy párban futottak az agarak, az egyik rálépett egy barázdában megbúvó nyúlra és azonnal a nyomába eredt, a párja pedig ment azzal, amire eredetileg engedtem őket, de azáltal, hogy kettéváltak, egyik sem fogott nyulat – hangsúlyozta.
Egy sikeres fogás természetesen mindig jó érzés, de vannak olyan fogások, ahol szerencsefaktornak jut nagyobb szerep.
– Nem csak a fogásoknak örülök, legalább akkora élmény, ha látok egy szép hajszát, mikor is a nyúl pozícióba kerülve megmenekül, és a végén eltűnik egy bokor aljában! Az agarászat nem az ölésről szól, ápoljuk a hagyományokat, lehetőséget teremtünk az agaraknak arra, hogy azt tegyék, amire születtek. Tavasszal két hónapon át jártam ki a kutyámmal napraforgót őrizni. Vadkárelhárításban egyetlen nyulat sem fogtunk és nem is ez a cél, hisz már maga a ragadozó jelenléte is riasztóan hat a nyulakra. Amikor elkezdtem kijárni a területre, annyi nyulat láttam, hogy azt hittem, össze kell majd hívnom egy népes agarász csapatot, de 3 nap elteltével már keresnem kellett a nyulat a táblában! Addig jártam ki, míg a napraforgó ki nem nőtt a nyúl szája alól és oly annyira bevált az agrárral történő vadkárelhárítás, hogy a vadászatra jogosult már tervez velünk jövőre is – részletezte Kolozsi-Kecskés Zsófia.
Visszakanyarodva a vadászatokhoz, januártól folytatják az agarászatokat, elállóként vesznek majd részt a kutyákkal a dúvadgyérítésben.
– Tavaly Csengődön már voltunk ragadozógyérítésen és nagyon tanulságos volt a vadászat. Rajtunk kívül 120 lőfegyveres vadász vett részt az eseményen és fel tudtunk úgy állni, hogy nem zavartuk egymást. A szkeptikusok gyakran tartanak attól is, hogy az agár megfogja az őzet, de ez nem jellemző. Inkább akkor lehet gond, ha a futásból jön visszafelé a kutya, nem fáradt és besétál elé egy őz, de még soha nem láttam olyat, hogy az agár a nyúlról átváltott volna az őzre a hajtásban – húzta alá.
A mezei nyúl vonatkozásában sincsen szó mészárlásról, mert a szelektív vadászat a jellemző. Egy igazán erős nyulat nem képes megfogni az agár.
– A legjobb kutyáinkat is úgy kicselezte a nyúl, hogy esélyük sem volt elkapni, mert egy igazán erős, jól futó nyúl könnyen kereket old, sőt ahogy haladunk bele a télbe, már egy erősen leszelektálódott nyúlállománnyal találkozunk. Az idei év sajátossága, hogy a szokatlan aszály alaposan megtizedelte a nyúlállományt, csak a legrátermettebbek maradtak életben, akik nem adják könnyen az irhájukat, de a csapadékmentes ősz extrém terepet biztosított a kutyák számára is. Minél keményebb időszakban él túl a nyúl, annál erősebbé válik maga is és annál nehezebben fogja meg az agár! Nem véletlen a mondás, miszerint: András napja után már az agár nem éri, csak kíséri. Télen nyulat fogni a legnagyobb dicsőség! Egy olyan területen, melyen éveken át agarakkal szelektálják a nyúlállományt, idővel sokkal erősebbek lesznek a nyulak, mert a gyengék nem tudnak szaporodni, ez pedig a vadászatra jogosult javát szolgálja – zárta sorait a Fényűző magyar agár kennel tulajdonosa.
Forrás: Nimród
