Sok gazdának egyértelmű, soknak problémás ügy kutyája ivartalanításának kérdése, mert tévhitek, vagy valós következmények nehezítik a döntést.

Ami biztos, nemkívánt szaporulatra senkinek sincs szüksége, a menhelyek tele vannak aranyos kutyákkal, fillérekért jutni akár fajtatiszta kölykökhöz, tehát amiből túlkínálat van, az a kutya. Erre a piacra csak nagyon jó okkal szabad szaporulatot produkálni, aki nem így gondolja, kövesse Facebookon az összes fajtamentés és menhely oldalát, vagy segítsen egy gyepmesteri telepen, amikor kénytelenek altatni helyhiány miatt, és pár hét alatt megváltozik a véleménye.

Ugyanezt javasoljuk a kutyájukat a szokásos antropomorfizáló szarvashibát elkövetve férfinak, illetve nőnek képzelve érzelmi kérdést csinálni a kutya ivartalanításából. A kutyák nem emberek, személyiségük nem torzul el ivartalanítás után, hiszen az a személyiség kevéssé komplex, mint az emberé.

A kutya ivarának megőrzésére két indok lehetséges, az egyik a tenyészérték, a másik a csúcsteljesítmény. A tenyészértéket nem kell magyarázni, és pont ezért egy komoly munkakutyánál – akkor is, ha kölyökkorában még nem egyértelműek az eredmények – az ivar megőrzése felé billen a mérleg, hiszen eredmények elérése esetén felmerülhet a tenyésztésbe vonás.

Tudományos kutatások nem igazolják az ivartalanított egyedek bármilyen szintű motivációvesztését, hiába tartja magát ez az elmélet a munkakutyákat tartók körében.

Ami viszont megfigyelhető, hogy Fifi - nem munkakutya- amíg megvoltak a golyszik, ment a szukák után, sovány volt, majd mivel ivartalanítás után a szukák nem érdekelték többé, nem pörgött annyit, de ételt kapott eleget és meghízott, bepunnyadt. Fifiről sose tudtuk meg, milyen motiváltan dolgozik, tanul, hiszen soha nem is kérdezte tőle senki, így az ő példája semmit se jelent az ivartalanítás és a munkakedv összefüggése területén.

Egy jó munkakutyát pedig a fenti tenyészérték és a munkakutyatulajdonosok jellemzően nagyobb hozzáértése – tehát az ivar megléte miatti viselkedési minták kezelésének mértéke – miatt már senki sem ivartalanít, így nem áll rendelkezésre elég példa sem a motivációvesztésre, sem a nem vesztésre.

A kutya kezelhető lesz, ha ivartalanítják?

Ez sajnos nem igaz ebben a formában.

Egy kifejlett, már fedezett, nehezen kezelhető kankutyánál nem fog csodát művelni a herélés. A kutya nem akar már mindent befedezni, cserébe amikor megszűnik jellegzetes szaga a többi kutya elkezdheti molesztálni. Két ivaros, és ivaros és ivartalanított kan között ugyanúgy 50-50% a verekedés esélye, legfeljebb a másik egyed a kezdeményező, de ez a végeredmény szempontjából már édesmindegy, egy ivartalanított kankutyával is pontosan ugyanúgy kell foglalkozni, szocializálni.

A Brit Állatorvosok Egyesülete ivartalanítással kapcsolatos tájékoztatójában viszont egyes esetekben alkalmasnak találja a herélést túlzott agresszió csillapítására.

Az ivartalanított kutya meghízik?

Egy tanulmány szerint az ivartalanított kutyák fajta, kor és a tulajdonos korának függvényében hajlamosabbak a túlsúlyra, de a kutya az ételtől, és a mozgás hiányától hízik meg, nem a szaporítószervek hiányától. Az ivartalanítást követő hormonális változásik hajlamosíthatnak, és egy ivartalanított kutya magától kevésbé fog mozogni, pörögni, ennek megfelelően kell az ételadagját csökkenteni. Nem csak esztétikai szempontból, hanem a túlsúly rendkívül káros egészségügyi következményei miatt is.

Az ivartalanítás ideális időpontja

A féléves korban ivartalanítás hagyománya onnak ered, hogy a kutyák-macskák házikedvenccé válásának idejében (ötvenes-hatvanas évek) az állatorvosi műszerpark szempontjából ez az életkor volt az ideális. Mára pár napos kortól lehetséges a műveletet végrehajtani a kutyákon, ezért az ideális időpontot más tényezők befolyásolják.

Az Minnesotai Egyetem kutatója, Margaret Root-Kustritz az Amerikai Kennel Klub számára készített tanulmányában nem tér el különösebben ettől a szokástól, szukák esetében a fél éves kor utáni, első tüzelés előtti időszakot javasolja, mert így elkerülhető a túl korai (3 hónapos kor előtti) ivartalanítás következtében jellemzőbben fellépő inkontinencia, és minimalizálható az első tüzelés után ivartalanított kutyák esetében nagyobb gyakorisággal előforduló mellrák kialakulásának valószínűsége.

Kanok esetében nem tudtak kimutatni összefüggést egyes betegségek kialakulási valószínűsége és az ivartalanítás időpontja között, állatorvosi megfigyelések szerint a korán (fél éves kor előtt) ivartalanított kanok nyúlánkabbak, gyengébben izmoltak lesznek és a nemi jelleghez kötődő viselkedésminták kevésbé alakulnak ki náluk, de ebben a kérdésben hitelt érdemlő tanulmányok egyelőre nem állnak rendelkezésre, csupán a józan ész megfigyelései.

A műtét utáni komplikációk száma és a műtét alá került állatok életkora között sem sikerült összefüggést kimutatni egyik nem esetében sem.

Ami még megelőzhető az ivartalanítással

A szaporítószervek megbetegedései, hiszen ami nincs, nem betegszik meg. Szukák esetében csökkenti a mellrák, kanok esetében egyes prosztata-betegségek és a végbélkörnyéki mirigydaganat kialakulásának valószínűségét is.

A kutyák is átadhatnak egymásnak párosodás során betegségeket. Ez a párosodás kivédésével megelőzhető, bár láttunk már ivartalanított állatokat párosodni.

Az injekció

Aki ódzkodik a végleges megoldástól, élhet fogamzásgátló injekció kipróbálásával. A tapasztalat azt mutatja, az így kezelt állatok, amikor az injekció hatása elmúlt, végleges ivartalanításra kerültek, mert a gazda belátja, jobb ez így mindenkinek.

Forrás: HuntingPress