Jelentős és egyre nagyobb problémát jelentenek az ukrán-magyar határ melletti települések lakói és a térség vadgazdálkodói számára az ukrán területekről érkező aranysakálok, melyek nagy számban veszettséggel fertőzöttek.
A Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – a MATE Vadbiológia és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai az elmúlt években 28 erdei szalonkát jelöltek meg nyomkövető eszközzel a Budapest és Gödöllő közötti térségben. Alább számolunk be a projekt legfrissebb eredményeiről.
A veszettség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kialakult magas kockázata miatt 2024. február 24-25. között soron kívüli rókavakcinázásra kerül sor a vármegye teljes területén. Az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe.
Az év elején az ukrán határ közelében kimutatott veszettség fertőzések miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) közleményben hívta fel az állattartók figyelmét a betegség megelőzésének – tehát a védőoltások – fontosságára.
Méltón nyitotta meg a Marcal-medence tájegység a megyei dúvadhetek sorát: zárórendezvényükön több mint száz róka feküdt a terítéken az aranysakálok mögött.
Véget ért az V. Alpokaljai - Rába-menti - Kemenesháti Dúvadgyérítési hét, a részletekről Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas vármegyei Területi Szervezetének (OMVK VMTSZ) titkára beszélt a Nimród Vadászújságnak.
– Színes programkínálat a Sólyomfalvi Vigasságon, – Kihelyezett őztrófea-bírálat Veszprém megyében, – Vadgazdálkodási konferencia az Országos Vadásznapon – A Simontornyai Vár múltja és jelene, – Erdő Ernő bácsi meséi – A barcogás, – Vadvilág – Lecsengő gímszarvasbőgés, induló dámbarcogás